Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert
Megjegyezte: erre már csak azért is szükség van, mert a kormány célja, hogy a személyi jövedelemadót csökkentse, ami szűkülő lehetőséget adna a későbbiekben az egyháznak. Bölcskei Gusztáv nagy előrelépésként értékelte, hogy az eddigieknél nagyságrenddel több jut az egyházi közgyűjtemények támogatására a jövő évi költségvetésben, amivel elérték a hasonló állami intézményekkel összehasonlítva az egyenlő finanszírozást.
Ugyancsak megemelkedett az egyházi épületek rekonstrukciós kerete, a kistelepüléseken dolgozó lelkészek jövedelmének állami kiegészítését pedig nagy segítségként értékelte. Az egyházi szociális intézmények finanszírozását kiegyensúlyozottnak mondta, ami a református nevelőszülői hálózat bővítését is lehetővé teszi. Megemlítette: a református egyház elkészítette a 2014-2020 közötti EU-költségvetési időszakra az általános fejlesztési koncepcióját, amelyet a kormányzatnak át is adtak, valamint örvendetesnek tartja, hogy lesz olyan fejezet, amely az egyházaknak lehetőséget ad az EU-pályázatokra.
Kifejezésre juttatta, hogy "a munka neheze csak ezután jön", mert ahhoz, hogy az EU-támogatásokkal élni tudjanak, kész fejlesztési tervekkel kell előállniuk, amelyek az unió elképzeléseihez illeszkednek. Ezek között említette az intézményeik energetikai korszerűsítését, valamint a vallási turizmus fellendítését. Utóbbi téren a magyar-román határ mentén lévő középkori templomok felújítását és turistautak kiépítését magában foglaló fejlesztést már korábban megkezdték. Szólt arról is, hogy a debreceni református oktatási rendszer infrastrukturális megújítása jelenleg is zajlik, ami nem EU-forrásból, hanem a magyar kormány támogatásával valósul meg, négy évre összesen 10 milliárd forintos támogatással.
Az első ütem jövő júniusban fejeződik be, melynek során az egykori református főgimnázium épülete újul meg. Rámutatott: ahol jól működő oktatási intézmények kötődnek a gyülekezetekhez, ott jelentősen megpezsdül a hitélet, de az iskolaátvételek terén a református egyház önmérsékletet tanúsított, mert a normatív alapú támogatás megszűntével a kiegészítő normatíva helyébe lépett működési támogatás nem fedezi teljesen a működési költségeket, főleg a kisebb létszámú iskolák esetében, s ezt jelezték az illetékes tárcának is.
A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésékor a tanulók 51 százaléka választotta ezt az etika helyett, azonban kérdésként merül fel, hogy lesz-e elegendő tanterem az iskolákban, ha már minden évfolyamon tanítják majd a hittant. Ahol eddig a fakultatív hit- és erkölcstan jól működött, ott zökkenőmentesen zajlottak a beiratkozások, de ahol ennek nem volt múltja, ott helyenként komoly ellenállásba ütköztek az iskolaigazgatók részéről - mondta. Megállapította: szinte elhanyagolható azon hitoktatók száma, akik kizárólag ebből élnek, mert nincs egy státusznyi - minimálisan heti 22 - tanórájuk, ezért jellemzően ezt a feladatot a lelkészek látják el. A református püspök reményének adott hangot, hogy a hitoktatás adminisztrációját - mivel azt állami rendelkezésre vezették be - a továbbiakban átvállalja az állam.
Erre megvannak a minták, ugyanígy működnek a tábori lelkészi vagy a börtönlelkészi szolgálatok is. A zsinat úgy döntött, hogy takarékossági okokból központilag intézik az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, egyrészt azért, hogy az egyházkerületekben, egyházmegyékben ne kelljen erre külön munkakört kialakítani, másrészt, hogy minél kevesebbszer kelljen a fizetéseket utalni, ezáltal pedig banki tranzakciós díjakat spórolnak meg - közölte.
A népszámlálási adatokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: egyházszociológiai kutatásuk gyorsjelentése alapján a magukat vallásosnak tartók között a csökkenés aránya felekezetükben mindössze 1,59 százalék, tehát gyülekezeti tagságuk stabil, ugyanakkor a bizonytalanok közül az előző népszámláláshoz képest kevesebben vallották magukat valamelyik egyházhoz tartozónak, ráadásul 25 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik semmilyen választ nem adtak. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a "természetes szekularizáció most ért ide Magyarországra" - fogalmazott.
Bölcskei Gusztáv leszögezte: ez feladat elé állítja az egyházat, ugyanakkor minden egyházközségnek megvan az utánpótlása, az elmúlt több évtizedben pedig egyetlen gyülekezetük sem szűnt meg, sőt, több helyen új templomokat és gyülekezeti tereket kell építeni, többek között Debrecen egyik kertvárosi részében. Elmondása szerint a demográfiai válság ezzel együtt kihat a gyülekezetek létszámára is, de az az egyház feladata, hogy a népesedési folyamatokhoz igazítsa a belső struktúráját. Pozitív jelenségnek értékelte, hogy 30 éve még lelkészhiánnyal küzdött a református egyház, ma pedig lényegében minden gyülekezetnek lehet helyben szolgáló lelkésze. Beszámolt arról: a határon túli magyarlakta területek közül a Vajdaság küzd lelkészhiánnyal, ide Csongrád megyéből küldenek ki lelkipásztorokat.
Ezenkívül a kórházakban szeretnének a mostaninál intenzívebben jelen lenni, a roma lelkészek képzésében pedig a roma szakkollégiumi hálózat jelent további lehetőségeket, ugyanakkor ezt az állam egyelőre nem normatív úton támogatja, holott ez lenne a legcélszerűbb - vélekedett.
