Újraszabályozná a Libor és az Euribor számítását az EU

Az Európai Bizottság (EB) szerdán tette közzé javaslattervezetét a bankközi kamatlábak megváltoztatásáról. Az EB szigorítaná a kamatláb meghatározását végző szervezetek felügyeletét, növelné az átláthatóságot, és szigorú büntetéseket vezetne be a szabályokat megsértők ellen.

A tervezet szerint a tagállami szabályozók és egy európai koordináló testület mind külön-külön vizsgálódhatnának visszaéléseket vagy érdekütközéseket keresve a kamatlábat meghatározó cégeknél. Büntetést is ki lehetne szabni, a cégek bevételének 10 százalékát kitevő mértékben.

„A piaci bizalmat aláásták a botrányok és a kamat manipulálásának vádjai. Egyes bankok hazudtak az aktuális kamatokról az index manipulálásával. A mai javaslat először fogja biztosítani, hogy az összes kamatlábat befolyásoló szervezetnek engedély kell majd, és felügyelet alatt lesznek” - mondta szerdán Michel Barnier, a belső piacokért és szolgáltatásokért felelős európai biztos.

Az EB javaslata elsősorban a Libor és Euribor kamatlábakra vonatkozik, de érinteni fog más indexeket is, amiket pénzügyi termékek kiszámításánál használnak. Minden olyan index és mutató szigorúbb ellenőrzésre számíthat, amelyet több mint 500 milliárd euró értékű pénzügyi termékek meghatározásánál alkalmaznak.

A Libor - London interbank offered rate - a globális nagybani likviditáspiac irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint évente 350 ezer milliárd dollár összértékű pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként.

A Libor - amelyet naponta rögzítenek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikről beterjesztett becslések alapján - közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett termékek és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát.

A Libor kialakítása körül 2012-ben súlyos botrány robbant ki. A brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) 2012 nyarán feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedője a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen manipulálta a Libort, amelyet hol mesterségesen alacsony, hol mesterségesen magas szinten állapítottak meg.

Az EB új javaslatának tervezése során felmerült, hogy a Libor és a hozzá hasonló kamatlábak ellenőrzésének joga kerüljön egységesen egy európai szervezethez, a European Securities and Markets Authority (ESMA) hatásköre alá. Ez a terv többek közt éppen Nagy-Britannia ellenkezése miatt bukott meg, de az ESMA-nak még így is kiemelt szerepe lehet. Ha a tagállami szabályozó testületek nem tudnak megegyezni egy konkrét vitában, akkor az ESMA-nak kell majd közvetítenie közöttük, és az így hozott döntések már mindenki számára kötelező érvényűek lesznek. (MTI)