Válságos évet zárt az ingatlanpiac

Éveken keresztül évi 150-200 ezer tranzakciót bonyolítottak le a magyar lakáspiacon, ez tavaly 90 ezerre csökkent, idén pedig nem lesz több 70 ezernél - jellemezte ezt a részpiacot az elnök. Az új építések száma 20 ezer alá esett, és lehet, hogy jövőre már a 10 ezret sem éri el, legalábbis erre lehet következtetni a kiadott építési engedélyek számából.

Arra a kérdésre, hogy a banki kényszerértékesítések befolyásolták-e a piacot, Mehrli Péter elmondta, hogy árverezés előtt fel kell ugyan értékelni a lakásokat, de ebből kevés munkához jutnak az ingatlanforgalmazó-értékbecslő cégek. Nem valószínű, hogy felszökne a kényszerértékesítések száma, mivel a két éve meghirdetett - és akkor felértékelt - 4 ezer lakásnak is csak a fele kelt el.

A szocpol és a támogatott forinthitel újbóli megjelenése a lakásfinanszírozásban üdvözlendő - mondta Mehrli Péter, de hozzátette: miután várhatóan szűk kört érint, egyelőre nem lesz érdemi hatása a lakásépítésre. Érintőleges a hatása a lakáspiacra, de megemlítendő a MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Kombinált Mikrohitel Programja, amelyből induló vállalkozások is vásárolhatnak irodának, telephelynek akár lakást is - mondta az elnök.

A vissza nem térítendő támogatás 4 millió, a kedvezményes kamatozású hitel pedig 8 millió forint lehet, 10 százalékos önrész mellett. A forrás az Új Széchenyi Hitel Program, amely mögött uniós támogatás áll. Idén 94 ezer négyzetméter új iroda készült el, a tavalyi több mint 150 ezer négyzetméterrel szemben. Jövőre várhatóan csupán egy 15 ezer négyzetméteres irodaház készül el, ennyivel gyarapodik a 3,1 millió négyzetméternyi A-kategóriás irodaterület.

A kihasználatlanság - amely Budapesten túllépte a 20 százalékot - nem ösztönzi a fejlesztőket spekulatív fejlesztésre. Erre amúgy is jóformán csak saját tőkéből van lehetőség, mert a bankok már 70 százalék körüli bérbeadási rátát követelnek meg a hitelhez. A bérleti díj - a tanácsadók adatai szerint - négyzetméterenként havi 11-13 euró között van az átlagos minőségű és tömegközlekedéssel jól elérhető helyeken. Van olyan bérbeadó, aki úgy hirdeti a területeit, hogy azokat a mai nyomott áron adja bérbe középtávú szerződéssel, de van példa az induláskor adott bérmentes időszakra, vagy a kialakítás költségeinek az átvállalására is.

A rosszabb fekvésű irodába a 9 eurós díj sem csábítja a bérlőket. Az irodák esetében egyre fontosabb a bérleti díj mellett az üzemeltetési költség. Ez a 3-4,5 euró közti sávban húzódik havonta és négyzetméterenként. A zöld minősítést kapott irodaházakban nem érzékelhető, hogy érdemlegesen alacsonyabb lenne az üzemeltetési költség, ugyanakkor - főleg a multik presztizsszempontjai miatt - könnyebben kiadhatók.

Az ipari ingatlanok ideális kihasználatlansága - csakúgy mint az irodáké - 10-12 százalék. Jelenleg a régió átlaga éppen ebben a sávban áll 11 százalékkal, Magyarországon viszont közelít a 22 százalékhoz. Új építés csak bérlői megrendelésre indul. A pótlás amúgy nagyon gyors, 7-8 hónap alatt felépíthető egy ilyen létesítmény, és több fejlesztő is engedélyezett tervekkel várja a piac jobbra fordulását. A kereskedelmi ingatlan piacon a "pláza stop" miatt legalábbis a nagyméretű, zöldmezős beruházások megnehezültek. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a nagy márkák inkább jönnek a belvárosba, felújított patinás üzletekbe - mondta a MAISZ elnöke. (MTI)