Varga: hitelezés nélkül nem lesz növekedés
Varga Mihály az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint elmondta: 2010-ben Magyarország Görögországgal, Írországgal és Portugáliával volt egy kockázati közösségben. "Portugália azóta sem tudott megbirkózni a problémákkal, Írország növekedése nem fenntartható, Görögország története pedig ismert a médiából" - tette hozzá. A pénzügyi válság nemzetközi következményei között Varga Mihály felsorolta az állam és magánszféra adósságának megugrását, a jegybanki alapkamat emelését, az erős társadalmi és politikai bizonytalanságot, az ellenőrizhetetlen gazdasági folyamatok beindulását, a felzárkózási folyamat elakadását.
"Magyarország ezeket a problémákat kezelni tudta, ezeket a gondokat el tudta kerülni az elmúlt három évben" - mondta a miniszter. Varga Mihály szerint óriási eredmény, hogy a konszolidáció mellett Magyarország sikerrel törlesztette devizaadósságát; kedden például a 3 hónapos papírok értékesítésénél a kamatok történelmi mélypontot értek el, amivel a piac visszaigazolja, hogy jó az irány, bár a nemzetközi folyamatok is segítették ezt. Akárcsak az, hogy negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most - fűzte hozzá a miniszter.
Elmondta, fontos eredmény, hogy kilenc év után Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, a strukturális egyenleg pedig szintén javult. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy trendváltás történt a magyar államadósság területén: a külső egyensúly szembetűnően javult. A Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos hitelt adott a kis- és közepes vállalkozásoknak és történelmi pillanat volt, amikor az Eximbank AAA hitelminősítésű kötvényeket tudott kibocsátani. A cél ugyanakkor természetesen az, hogy a kereskedelmi bankok finanszírozzák a vállalati szektort - emelte ki Varga Mihály az ÁSZ cikke szerint.
Hozzáfűzte: a mérlegalkalmazkodás folyamata lassan a végéhez ér, ami a beruházási ráta emelkedésének irányába hat. Szólt arról is, hogy a foglalkoztatás terén van előrelépés, a munkahelyek száma a válság ellenére bővül. "Azon kell dolgozni, hogy a közfoglalkoztatottakból piaci foglalkoztatottak legyenek" - tette hozzá. "Folytatjuk a munkavédelmi akciótervet, ez szerepel a 2014-es költségvetésben" - mondta. Varga Mihály a demográfiai folyamatokkal kapcsolatban elmondta: már voltak és lesznek is még olyan intézkedések, amelyek a negatív gyermekvállalási tendenciák megváltoztatását célozzák.
A konferencián előadást tartott Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is, aki szerint a hagyományos értelemben vett növekedés nem fenntartható. Kifejtette: a mai értelemben vett növekedés véget fog érni, mert megvannak a korlátai. A növekedés vége egy történelmi fordulópont lesz, a magas növekedés erőltetése ugyanis elszakadás a természet törvényeitől, ez pedig alapvető változást igényel a politikákban és a mindennapokban; technikai értelemben és lokálisan ugyanakkor van és lesz is növekedés - hangsúlyozta. Pálinkás József úgy vélte, a legnagyobb pénzügyi kockázat ma az adósság. 1980 óta a világban az aggregált adósság 500 százalékkal nőtt és minden évben jobban nő az adósság, mint az össztermék. Kérdéses, hogy ki és mikor fogja, illetve tudja ezt az adósságot visszafizetni - vetette fel az MTA elnöke.
Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a konferencián tartott előadásában úgy vélte: a fejlődés célja nem lehet más, mint egy fenntartható társadalom, amely az ökológiai határokat figyelembe veszi. "A gazdaság nem cél, a gazdaság eszköz a társadalmi-szociális problémák megoldásához annak tudomásul vételével, hogy egy korlátos környezettel kell számolnunk" - mondta, aláhúzva, hogy a növekedés és a fejlődés nem ugyanaz. "Az első ugyanis mennyiségi, a második minőségi kategória. Nem véletlen, hogy nemcsak jólétről beszélünk, hanem a jóllétről is, ami nem sorolja előre az anyagi dimenziókat" - mondta az ÁSZ beszámolója szerint. (MTI)
