Várhatóan marad a 6 százalékos MNB kamatszint - elemzők
A felmérés szerint 2012 végére a konszenzus 5,75 százalékra nőtt az egy hónappal korábban várt 5,5 százalékról. A megkérdezettek közül tízen alacsonyabb alapkamatot várnak jövő év végére, öten változatlan, öten pedig 6 százaléknál magasabb rátára számítanak. A megkérdezett 27 elemző mindegyike a kamat tartására számít az új összetételű monetáris tanács hétfői ülésén, amelynek négy új tagját - a hétből - a parlament választott meg múlt hónapban.
Április lehet a harmadik hónap, amikor nem változtat a jegybanki alapkamaton a testület, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta. A jegybank a múlt hónapban még középtávon utalt egy lehetséges kamatcsökkentésre, ám ez a márciusi, megugró inflációs adat közzététele előtt volt. A lengyel jegybank 25 bázisponttal 4 százalékra emelte az irányadó rátát a múlt héten, ez volt a második monetáris szigorítás az idén, és várhatóan a cseh jegybank is megemeli a 0,75 százalékos kamatot az év hátralévő részében.
A monetáris tanács egyöntetűen foglalt állást az alapkamat tartása mellett a múlt hónapban, megjegyezve, hogy középtávon változatlan kamatszintre van szükség a 3 százalékos jegybanki inflációs cél eléréséhez 2012-re. Ám az ülésről kiadott jegyzőkönyvben enyhült a hangnem. Most először tavaly május óta, a tanács felvetette a kamatcsökkentés lehetőségét középtávon, ha a belföldi kereslet és a hitelezés lényegesen lassabban bővül a vártnál.
A kormány fiskális reformja iránti optimizmus erősítette a forintot, az euró 265 forintig gyengült a 270 körüli szintről. Néhány elemző szerint az erősebb árfolyam elősegítheti a kamat csökkentését, ha a forint megtartja erejét. De a márciusban 4,5 százalékra ugró infláció óvatosságra intheti a tanácstagokat, különösen, hogy a maginfláció 2,5 százalékra emelkedett a februári 1,9 százalékról. A maginfláció hirtelen megugrása az élelmiszerek és energiahordozók árának világszerte érvényesülő drágulásának beszivárgását jelezheti, amely a kamatdöntő testület figyelmének középpontjában álló legfontosabb inflációs kockázatok egyike.
A szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek inflációja ezzel szemben továbbra is mérsékelt. Az elemzők inflációs várakozásai kissé emelkedtek: decemberre 3,9 százalékos, 2011 egészére 4,2 százalékos átlagos inflációt prognosztizáltak. A decemberi adat 0,1, az éves átlag 0,2 százalékponttal magasabb a márciusi konszenzusnál. A kormány 3,5 százalékos inflációs prognózist adott 2011-re, az MNB 4 százalékot. Jövőre az elemzők 3,5 százalékos átlagos inflációval számolnak, 2012 végére 3,2 százalékra csökken az infláció.
A GDP az elemzői konszenzus szerint idén 2,7 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő. A kormány GDP prognózisa 2011-re 3 százalék, 2012-re 3,5 százalék. Az államháztartás idei eredményszemléletű (ESA) mérlegére az elemzők 2 százalékos többletet jeleztek, ami megegyezik a kormány szerdai közlésével. Jövőre az államháztartási hiány a GDP 2,9 százalékát teszi ki az elemzői vélemények szerint. (MTI)
