Versenyképességi paktum - Megoszlanak a szakértői vélemények a magyar távolmaradásról
Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy Magyarország egyelőre nem csatlakozik az euróövezet versenyképességi paktumához, mert adóügyekben meg akarja őrizni függetlenségét. A versenyképességi paktumban foglalt más ügyek - így például a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése - lényegében egybeesnek a Széll Kálmán Tervben leírtakkal - mondta.
Vagyis a magyar kormány - folytatta - könnyedén aláírhatná a megállapodást, ha nem hat, hanem csak öt pontból állna, a problémát ugyanis a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti. A cseh miniszterelnök szerdán szintén közölte, hogy országa nem csatlakozik a megállapodáshoz. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője egyetért azzal, hogy Magyarország nem csatlakozik a paktumhoz, mivel az szerinte olyan hatással járna, hogy Magyarország elveszíthetné az adóelőnyét a nagyobb, fejlettebb országokkal szemben. Példaként említette Németországot és Franciaországot.
Mint mondta, Magyarországon a munkabért terhelő járulékok nem alacsonyak, az összbérköltség azonban nem magas, a magyarországi 10 százalékos társasági adót pedig "hívogatónak" nevezte. "Meg kell tartani az adóelőnyt" - jelentette ki hozzátéve, hogy a tőkevonzás szempontjából fontos eszköz az adópozíció. Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója ugyanakkor összességében elhamarkodott döntésnek tartja, hogy Magyarország nem csatlakozik a paktumhoz. Véleménye szerint nem biztos, hogy ezzel eléri a célját, de hozzáfűzte: érti a döntés mögött rejlő elképzelést.
A szakértő úgy véli, hogy átmenetileg és rövid távon lehetnek bizonyos előnyei a független adórendszer megtartásának, de hosszú távon ez bizonyosan nem jelent komoly előnyt. A döntés értelmében nem kell az adókat harmonizálni, és ez rövid távon lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy az adókat változtatva átmeneti adóelőnyre tegyen szert. Ugyanakkor hosszabb távon visszaüthet, ha "nem vagyunk benne a klubban", így esetleg kevesebb befolyásunk lehet arra, hogy milyen irányba menjen a szabályozás - fejtette ki Mellár Tamás.
Megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol magas a gazdaság versenyképessége - lásd skandináv országok -, nem feltétlenül az alacsony adók miatt sikerül ezt elérni vagy megtartani, ebben más tényezők is szerepet játszanak. Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi kockázatértékelő csoport londoni szakelemzői szerint az EU-tagállamok versenyképességének növelését célzó javaslatcsomag vitája két fő táborra osztotta az uniót. Az egyikbe tartoznak - Nagy-Britanniával és a perifériális euróövezeti tagállamokkal együtt - a közép-kelet-európaiak, amelyeknek az az álláspontja, hogy a program alapján a költségvetési fegyelem a költségvetési rugalmasság rovására valósulna meg.
Németország, a másik tábor fő ereje - Hollandiával, a skandináv tagállamokkal és az EU-intézményekkel együtt - ugyanakkor éppen azt vallja, hogy a költségvetési fegyelem az eszköze a nagyobb költségvetési rugalmasság megteremtésének - fejtegették az Eurasia londoni elemzői. A ház szakértői szerint összességében a tervezett változtatások kockázata az, hogy miközben nem feltétlenül eredményeznek jóval nagyobb fokú versenyképességet és gazdasági konvergenciát, "politikai divergenciát" viszont előidézhetnek, elsősorban az euróövezeten belüli és kívüli országok közötti súrlódás miatt, valamint annak nyomán is, hogy egyes tagállamok gazdaságpolitikai szuverenitásuk csorbításaként értelmezhetik a reformokat. (MTI)
