A beruházások tartós visszaesése hosszabb távra is beárnyékolja a növekedési kilátásokat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott második becslése szerint a szolgáltatások és a fogyasztás növekedésének köszönhetően Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye, ami 0,1 százalékponttal nagyobb az első becslésben közöltnél.

A növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan, 1,1 százalékponttal, az ipar teljesítménye 0,7 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőipar nem járult hozzá érdemben, a mezőgazdaság viszont 0,3 százalékponttal csökkentette GDP volumenét. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege 2,9 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza az MTI-nek küldött elemzésében rámutatott: az elmúlt öt negyedévben folyamatosan bővült a magyar gazdaság negyedéves alapon, amivel egyértelműen maga mögött hagyta az előtte három és fél évig tartó stagnálás időszakát.

A negyedéves növekedési mutatók között a mezőgazdaság jelentős - 15,6 százalékos - visszaesése az egyik fontos meglepetés faktor, amely így a csekély súlya ellenére is érdemben visszafogta a gazdasági teljesítményt.

A másik komolyabb negatív meglepetés a szolgáltatószektor egészének gyenge negyedéves teljesítménye volt. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztásának bővülése lassult. Az igazi feketeleves továbbra is a beruházási dinamika, ahol a 3,6 százalékos negyedéves zuhanás 2022 vége óta nem látott negatív rekord, mindeközben a készletfelhalmozás erősödik.

Ami az éves növekedési mutatókat illeti, a szolgáltatások növekedése lassult, miközben a feldolgozóipar növekedési üteme markáns pozitív változást jelent az elmúlt évekhez képest. A felhasználási oldalon a belső kereslet növekedése visszalassult a második negyedévben, miközben a növekedés jelentős részét a készletváltozás biztosította. A beruházások 6,3 százalékos zuhanása aggasztó képet fest a gazdaság potenciális növekedési kilátásairól is - hangsúlyozta az elemző.

A vártnál gyengébb második negyedévi gazdasági teljesítmény mögött részben a beruházások váratlanul nagy összeomlása és a nettó export gazdasági teljesítményt jobban visszafogó negatív hatása áll - összegezte.

Előre tekintve a fogyasztás további bővülését támogathatja a rendelkezésre álló reáljövedelem dinamikus emelkedése és a fogyasztói bizalom megugrása. A beruházások újbóli visszaesése hosszú távon is rossz hír, hiszen sem a munkaerőpiac, sem a tőkefelhalmozás oldaláról így nincs érdemi hajtóerő a potenciális GDP növekedése mögött és a produktivitás bővülését sem támogatja a gyenge beruházási dinamika .

Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa 1,7 százalékos növekedést jelez előre - jelezte Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy ítélte meg, hogy a második negyedévben közepesen teljesített a magyar gazdaság: az elmúlt időszakban láttunk ennél bőven rosszabb, de azért jobb negyedéveket is.

Termelési oldalról a növekedésben az iparnak és a szolgáltatásoknak volt fő szerepe, ebben az új gyárak fokozatos indulása, illetve a külső kereslet javulása játszott szerepet. Az építőipar gyenge teljesítményében a bizonytalan gazdasági környezet (iráni háború és energiaár-emelkedés), illetve az állami beruházások kormányváltás miatti természetes lassulása látszik. A mezőgazdaság gyengélkedése nem váratlan - és nem is új jelenség - az aszályos, meleg időjárásból következik - írta.

Felhasználási oldalról nem meglepetés, hogy a fogyasztás a gazdasági növekedés fő húzóereje - a jelentős reálbér-emelkedés, illetve a választásokhoz kapcsolódó jóléti transzferek még a második negyedévben is éreztették hatásukat. Rossz hír, ugyanakkor a korábbi adatközlések alapján nem váratlan a beruházások visszaesése.

Az első félévi 1,7 százalékos növekedéshez valami hasonló várható az év egészére is. A harmadik negyedév eseményei (aszály, paksi leállás) mindenképpen nyomot hagynak, és az energiaárak emelkedése sem segít - állapította meg Regős Gábor.