A gyerek külföldi egyetemen szeretne továbbtanulni? – a szülők akár évi 10 milliós kiadással is számolhatnak
A 2000-es, sőt, még a 2010-es évek legelején is tartotta magát az elképzelés, hogy a külföldi továbbtanulás csak a zsenik és a gazdag fiatalok kiváltsága, míg az átlagos középiskolások csak álmodoztak egy ilyen lehetőségről. A közelmúltban azonban fordult a trend: a 2019/2020-as tanévben már kb. 15 ezer diák tanult külföldi egyetemeken vagy főiskolákon, vagyis a felsőoktatásban résztvevő magyar hallgatók hat százaléka – körülbelül minden tizenhetedik fiatal. Mindez nem véletlen, egyre nehezebb ugyanis itthon megcsípni az államilag támogatott helyeket, emellett drágul a lakhatás is. Ehhez képest ma már valós alternatívát nyújtanak a külföldi képzőhelyek, ahol nem csak gyakorlatorientált kurzusokkal, illetve nyelv- és kulturális ismeretekkel gazdagodhatnak a hallgatók, de valószínűleg tetemes előnnyel indulhatnak majd a munkaerőpiacon is.
Húzós az indulás – rengeteg a rejtett költség
A megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztása fontos lépés, a döntés előtt pedig érdemes közelebbről megnézni, milyen költségek várnak az idegenben tanuló fiatalokra, illetve a családi kasszát kezelő szülőkre, ha külföldön tervezik a beiratkozást. A legjelentősebb kiadást természetesen a tandíjak jelentik, és bár számos országban vannak intézmények, illetve egyes képzések, ahol az uniós állampolgárok ingyen tanulhatnak – például Finnországban, Dániában, valamint a népszerű Ausztriában és Németországban –, regisztrációs vagy adminisztrációs díjak itt is felmerülhetnek, évente akár több száz eurós összegben. A holland, spanyol, olasz és francia intézményekben viszont 100 ezertől akár 700 ezer forintig is terjedhet az egy szemeszterre vonatkozó tandíj. A korábbi top 3-as célpont Egyesült Királyságban a Brexit előtt kb. 4 millió forintra rúgott egy tanév költsége egy jobb egyetemen, ez a legtöbb képzőhelyen megduplázódott vagy triplázódott, emellett pedig a diákvízum összegével is érdemes számolni.
Nem árt azonban figyelembe venni a megélhetési kiadásokat, hiszen éppen az ingyenes képzéseket kínáló északi államokban rendkívül költséges az élet, de Ausztria (21.), az Egyesült Királyság (27.) és Németország (29.) is a drágább országok közé tartozik, így érdemes átlagosan legalább havi 200-250 ezer forinttal kalkulálni még akkor is, ha kollégiumi elhelyezéssel vagy csupán egy szoba bérlésével számolunk. Ehhez hozzáadódnak a ki- és hazautazás költségei, ami még az olcsóbb európai repülőjegyekkel és a transzferekkel akár 100 ezer forintra is rúghat. Emellett rengeteg a rejtett kiadás, így az utazások, laptop, ágynemű, bútorok, konyhai eszközök vásárlása és/vagy postázása – akár további 200 ezer forintot is adhatnak a végösszeghez. Ebből könnyen összerakhatjuk, hogy még tandíj nélkül is hozzávetőleg 2-2,5 millió forintba kerülhet egy külföldi tanév, azzal együtt pedig akár 10 milliós nagyságrendű kiadásra számíthatunk – és ez csupán egy tanév „ára”.
Minden fillér megéri a diákok szerint
Természetesen érdemes ösztöndíj-lehetőségek, támogatási alapok után nézni a terhek könnyítésére, sőt, a külföldön tanuló fiatalok általában szívesen próbálják ki magukat különböző diákmunkákban, de akárhogy is, általában jelentős anyagi ráfordítást igényel a szülők részéről a nemzetközi tanulmányok finanszírozása. Ezzel együtt a példák azt mutatják, hogy érdemes a gyermek jövőjébe fektetni, hiszen kifejezetten nagy előnyt jelenthet a későbbiekben a külföldi tapasztalatszerzés, nem beszélve a magas színvonalú, gyakorlatorientált képzési rendszerről és kint könnyen fejleszthető idegennyelv-tudásról. „Én meglepően későn, csak néhány hónappal az érettségi előtt kezdtem el ezen gondolkodni” – mondja az Imperial College London-ban matematikát tanuló Rozgonyi Gergely. „Lehetőségem van felfedezni egy másik kultúrát, az embereket, Londont, illetve kapcsolatokat építeni, melyeknek a jövőben is hasznát vehetem. Én mindenképpen hazatérek a tanulmányaimat követően, és az eddigiek alapján azt tapasztalom, hogy máshogy néznek rám, amikor kiderül, hogy a diplomámat külföldi egyetemről kapom majd. Persze ehhez kelleni fog a teljesítmény, de abban biztos vagyok, hogy jó esélyekkel indulok majd a munka világában.”
A külföldi tanulás ára: nem lehet elég korán kezdeni a megtakarítást
Minden szülő az elérhető legjobb lehetőségeket szeretné nyújtani gyermekének, így a tagadhatatlan előnyöket és a tetemes költségeket látva felmerül a kérdés, hogyan és mikortól kell megtakarítani, ha valaki nemzetközi oktatást szeretne biztosítani továbbtanuló csemetéje számára? „Nem túlzás kijelenteni, hogy minél hamarabb érdemes elkezdeni a tervezést és szerencsére úgy tűnik, ezt a babát vállalók többsége is így gondolja. A Generali korábbi kutatása szerint a kicsik későbbi anyagi biztonsága már a babatervezés időszakában is igencsak foglalkoztatja a jövendőbeli szülőket, akik elsősorban a gyermek továbbtanulására akarnak gyűjteni (73%). Az igény tehát adott, de a megfelelő megtakarítási formát, illetve pénzügyi termékeket már nehezebb megtalálni. Kevesen tudják például, hogy az életbiztosítások éppen ilyen rugalmas, egyéni igényekre szabható opciót nyújtanak, és akár már 10 éves időtartam után is felhasználhatók, de ennél hosszabb távú gondoskodást is kínálhatnak a tudatos takarékoskodóknak” –mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
A Generali MyLife Extra rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás már 10 éves megtakarítási tartammal megköthető, rugalmasan tudják felhasználni az ügyfelek, amikor szükségük van rá – például amikor gyermekük megkezdi külföldi tanulmányait –, de minden váratlan élethelyzetben segítő kezet nyújthatnak. A kiegészítő szolgáltatások megkötésével a balesetekből, betegségekből adódó sajnálatos eseményekre is felkészülhetnek a takarékoskodók. Az opcionálisan válaszható haláleseti díjátvállalásnak köszönhetően biztosított szülő halálesetének bekövetkeztekor a biztosító átvállalja a megtakarítási díjat. Így a biztosított szülő halála esetén is az előre tervezett időpontban a gyermek rendelkezésére állhat a neki szánt összeg – magyarázza Schaub Erika.
