A hazai elsődleges munkaerőpiacon 87 ezer új munkahely jött létre
2022 májusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 233,6 ezer álláskereső szerepelt, ami 40 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma az előző év azonos hónapjához képest 14,7 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékkal lett kevesebb. A tárgyhónapban összesen 28,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 8,7%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 5,8%-kal nőtt.
2022 májusban a munkaadók összesen 28,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 91,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 66,0 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 63,2 ezer után.
2022 I. negyedévében stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 11 ezerrel csökkent, az építőiparban és a nem piaci szolgáltatások területén nem változott, miközben a feldolgozóiparban 11 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 104 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott - jelentős akadály látszik a 4.7 millió fős szint fölé bővülés előtt. Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő iránti kereslet szintjére, de további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. Várakozásunk szerint idén 3.1% lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. A munkaerőpiaci adatokból kiindulva azonban az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában, amennyiben megközelítőleg sikerül eltalálni a neutrális kamatszintet és nem esnek túlzott szigorba a jegybankok.
Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából. A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, csak kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt.
