A kamatstop megvédte a kkv-kat
Lóga Máté hangsúlyozta: tavaly az államilag támogatott hitelprogramok, köztük a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH), a Széchenyi Kártya Program vagy a Garantiqa Hitelgarancia kezességvállalásai révén sikerült megakadályozni a vállalati hitelezés teljes visszaesését és betölteni a jegybank Növekedési Hitelprogramja után hagyott űrt.
Az államtitkár sikeresnek nevezte a kormány és a bankszövetség közötti egyeztetéseket, amelynek célja a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen piaci alapú hitelezés beindítása. Fontosnak nevezte, hogy a fogyasztás felpörgetése és a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében fennmaradjon a lakáshiteleknél az önkéntes hitelplafon. A THM-szint az intézkedés 2023. októberi bevezetése óta 1,2 százalékponttal 7,3 százalékra csökkent - mondta.
Hozzátette, a bankok vállalták, hogy a 2024. február 1 és április 30. között szerződött és idén folyósítandó beruházási hiteleknél a Bubor feletti felárat 6 hónapra elengedik, mindez 2-4 százalékponttal mérsékelte a vállalati hitelek kamatszintjét - ismertette.
A Széchényi Kártya MAX+ esetében nulla százalékra mérséklődött a beruházási hitelek után fizetett garanciadíj, míg a folyó- és likviditási hiteleknél a garanciadíjak a felére estek. Ezzel összességében a hitelköltségek 30 bázisponttal csökkenhettek - fűzte hozzá.
A BGH keretében a támogatott euróhitelek iránt folyamatosan számottevő a kereslet - mondta. A hitelaktivitás 2023. végi felfutását az magyarázza, hogy a program meghosszabbítását tavaly év végén jelentették be.
Az első negyedévet a lakossági hitelezés normalizálódása, míg a vállalati oldal aktivitását az óvatosság jellemezte. Az új lakáshitel-szerződések összértéke 2023. januárja óta több mint kétszeresére nőtt és megközelítette a 2022-es átlagos havi szintet, míg a piaci hitelek havi szerződéses összege elérte a világjárvány előtti szintet.
Az első negyedévben a vállalati forint hiteltranzakciók visszaestek, ami összefüggésbe hozható az európai gazdaság gyengélkedése miatt elmaradó hazai beruházásokkal. Ezzel párhuzamosan emelkedett a devizahitelezés volumene - ismertette.
A tárca várakozása szerint a forintkamatok folyamatos normalizálódásával a vállalatok beruházási hajlandóságát övező óvatosság "oldódhat" és az év második felére megállhat a forint tranzakciókban tapasztalható negatív trend.
A piaci alapú hitelezés alakulására a hozamkörnyezet mellett a vállalatok piaci kilátásai is hatással vannak. Sok vállalat jelezte, hogy az exportpiacok gyengélkedése miatt halasztotta el beruházását.
Hangsúlyozta: a vállalatok részéről ennek az óvatossági motívumnak az enyhülése is elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez.
A hozamkörnyezet alakulásával kapcsolatban megjegyezte: az év elejéhez képest laposabb kamatpályával számolnak az elemzők és a kormány várakozásai szerint a jegybanki kamatcsökkentések is megállhatnak az év közepén. A 6,7 százalékos tízéves magyar állampapír hozama régiós összevetésben magasnak számít, de az év végére a többi országhoz képeset meredekebb esés várható és a hozam 2025 első negyedévére elérheti a 6 százalékot.
A kormány által célul kitűzött jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedés kulcsa a fogyasztás megerősítése és a beruházások ösztönzése.
Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a reálbéremelkedéssel pozitív spirál indult el, ami a fogyasztás visszapattanása révén az ipari értékesítés növekedését, a termelő ágazatokban a befektetések bővülését és ezzel a vállalati profitok emelkedését hozhatja, amely pozitív fiskális hatással jár.
