A karácsony közeledtével az online csalások megszaporodására számítanak szakértők

Az eseményen a rendőrség mellett a Magyar Bankszövetség, az OTP Bank és az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központjának képviselői is részt vettek.

Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese arról számolt be, hogy a KiberPajzs-együttműködést két éve indították el tíz résztvevővel, a fő céljuk az, hogy felhívják a figyelmet a kibertér veszélyeire.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az online ügyintézések, vásárlások során a "leggyengébb láncszem" minden esetben a felhasználó: "mi vagyunk azok, akik kinyitjuk az ajtót és beengedjük a bűnözőket" - fogalmazott.

Kiemelte, a kiberbűnözés ma már az egész világunkat érinti; 2018-ban a csalók világszinten ezermilliárd dolláros kárt okoztak, az érték évről évre meredeken nő. A bűnözők célpontjai között éppúgy vannak vállalatok, mint magánszemélyek, akik ha nem figyelnek kellőképpen, egy pillanat alatt elveszíthetik a teljes vagyonukat - mondta, hangsúlyozva: a veszély mindenkit fenyeget, a tapasztalatok szerint legtöbbször idős embereket károsítanak meg.

Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója azt mondta, tévhit az, hogy az online csalók pénzintézetek rendszereit feltörve jutnak az ügyfelek pénzéhez; a legtöbb esetben maguk a felhasználók adnak meg olyan bizalmas adatokat, amelyekkel a bűnözők visszaélhetnek.

Diamantopoulosné Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője arról szólt, hogy a tárca már tizenegy éve működteti a napi 24 órában hívható áldozatsegítő vonalat, illetve központokat.

A csalók főképp webáruházak, csomagküldő szolgálatok hamis ajánlataival, hamis befektetési lehetőségekkel, banki ajánlatokkal keresik meg lehetséges áldozataikat. Sok embernek az összes pénzét leemelték a számlájáról bűnözők, ezért az áldozatsegítés része az azonnali pénzügyi segély, amelyet a kormányhivatalokban lehet igényelni
- ismertette.

A jogi mellett fontosnak nevezte az érzelmi segítségnyújtást is, mivel a károsultak sokkos állapotba kerülhetnek, ennek kezeléséhez igény esetén pszichológus segítségét is kérhetik.

Bíróné Szunai Orsolya, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora konkrét példákat említve egyebek mellett beszámolt arról, volt olyan eset, amikor a sértett azonnal jelezte a csalást a rendőrségnek és a bankjának, így visszakapta a számlájáról jogtalanul elutalt 15 millió forintot.

Halász Viktor, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó iroda szakértője elmondta, a csalók alapvető módszere még mindig a régi, elsősorban az áldozataik bizalmába akarnak férkőzni, hogy így juthassanak érzékeny adatokhoz, de folyamatosan bevonják tevékenységükbe a modern technológiákat.

Fontosnak nevezte, mindenki figyeljen a gyanús körülményekre, ilyen lehet, ha egy bank nevében jelentkező állítólagos ügyintéző számlaszámot, PIN-kódot és hasonló bizalmas adatokat kér telefonon, vagy azt ajánlja, hogy az ügyfél különféle szoftvereket, alkalmazásokat töltsön le.

A szakértők kérdésekre válaszolva egyetértettek abban, hogy egyre inkább fontos a felvilágosítás a témában, mivel az online csalások száma robbanásszerűen emelkedik. Megállapításuk szerint a bankok fizetési rendszerei biztonságosak, de fontos, hogy az emberek betartsák a pénzintézetek ajánlásait, például a kétfaktoros hitelesítést.