A körforgásos gazdaságra átállás csak együttműködve lehetséges
A 14. Infotér Konferencia zárónapján Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdaságra átállás első lépése a fogyasztás, a pazarlás csökkentése lehet. Fontosnak nevezte továbbá a gyártási folyamatok átalakítását a fenntarthatóság jegyében.
Raisz Anikó beszélt az Európai Bizottság 2015-ös akciótervéről, amely a fenntartható fogyasztást célozza, egyebek mellett a javítható vagy újrahasznosítható termékek gyártása révén. Kiemelte: fontos, hogy a versenyképesség megtartása mellett valósuljon meg a fenntarthatóbb, tisztább Európa.
A környezet védelmét célzó lépések megtételéhez világszintű összefogásra van szükség - mutatott rá.
Az államtitkár idézte a tavasszal megjelent OECD-jelentés Magyarországra tett ajánlását, amely szerint fontos szempont a biohulladékok, valamint az építőipari hulladékok visszavezetése a körforgásos gazdaságba a digitális megoldások alkalmazásával.
Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kihívás a műanyag hulladék kezelése, amely óriási mennyiségben jelen van az életünkben. Globálisan a hulladéktermelés 12 százalékát teszi ki a műanyaghulladék, 44 százalékát a biohulladék, ezek újrahasznosítása révén látványos eredmény érhető el - tette hozzá.
Szavai szerint a tengerek műanyagszennyezettsége az egyik legnagyobb probléma. Úgy vélte, a folyók tisztítása lehet a leghatékonyabb módszer a tengerek megtisztításának folyamatában, hiszen a hulladék legnagyobb része a folyókon keresztül érkezik.
Kiemelte, hogy Magyarországon a civil társadalom nagy szerepet vállal a folyók tisztításában, például a Tiszát 30 tonna műanyag szennyeződéstől tisztították meg az idén. Hozzáfűzte: az idén megvalósult a hulladék konzorcium, amelynek célja az uniós előírások teljesítése.
Elmondta: a települési hulladék 65 százalékát kellene újra hasznosítani, ám jelenleg csak ennek mintegy fele valósul meg.
Szólt arról is, hogy jövő év január 1-jétől új visszaváltási rendszer valósul meg Magyarországon, amelyhez egy applikációt is kifejlesztettek.
