A kormány tovább kívánja növelni a már jelenleg is rekordmagas foglalkoztatási arányt
A tárcavezető a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatójával, Gilbert F. Houngbóval közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a veszélyek és válságok korában kifejezetten indokolt volt a találkozó, mert bár az elmúlt évek krízisei nem a gazdaságból indultak ki, végül mégis súlyos gazdasági kihatásokkal jártak.
Kifejtette, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is a feje tetejére állította a világgazdaságot, aminek nyomán új korszak kezdődött, és eközben a munkahelyek megóvása is nagy kihívást jelentett.
Emlékeztetett, hogy a kormány tizennégy éve hirdette meg a munkaalapú társadalom megteremtésére vonatkozó terveit, amelyek lényege, hogy mindenki, aki akar, az tudjon is dolgozni.
"És nekünk ezt kellett megvédeni az elmúlt öt év alatt kétszer is, és a jó hír, hogy mind a kétszer sikerült is megvédenünk a magyar munkahelyeket, sikerült megvédenünk a munkaalapú társadalmat, sikerült megvédenünk azt, hogy mindenki, aki akar, az tud is dolgozni" - sorolta.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy hazánk a világ azon kevés országa közé tartozik, ahol a világjárványt követően többen dolgoztak, mint előtte, ez szavai szerint a beruházásösztönzési és munkahelyvédelmi stratégia eredménye volt.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatás 75 százalékos szinten van, miután 2010. óta egymillió munkahelyet sikerült teremteni, azonban a cél, hogy ezt a rekordarányt a következő években még magasabbra, egészen 85 százalékra emeljék.
"Ehhez szükség van a további modern beruházásokra, szükség van a munkaerő-tartalék aktiválására és szükség van az oktatás és a gazdaság együttműködésének fokozására" - szögezte le.
Ezután megjegyezte, hogy Magyarország immár 102 éve tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, s nemrég újra beválasztották annak kormányzótanácsába. Illetve üdvözölte, hogy Budapesten működik az ILO regionális irodája, már több mint harminc munkatárssal.
A miniszter arról számolt be, hogy a találkozón érintettek két olyan biztonsági típusú válságot is, amely a munkahelyek megvédése és létrehozása kapcsán fontos feladatot ad a nemzetközi közösségnek.
Tájékoztatása szerint az egyik az ukrajnai háború okozta európai menekültkrízis. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy hazánkba több mint 1,3 millióan érkeztek Ukrajnából a harcok kezdete óta, és az állam a mai napig támogatást nyújt a maradni kívánó menekülteket alkalmazó vállalatoknak.
"A menekültek esetében is sokkal jobb, ha dolgozni tudnak, ha munkából van jövedelmük, mintha csak a segélyre szorulnának" - vélekedett.
A másik kérdés, amire kitértek, a migrációs válság volt, erről szólva Szijjártó Péter megismételte hazánk álláspontját: "a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni, ahol nincsen baj".
Fontosnak nevezte azon előrejelzések komolyan vételét, amelyek szerint Afrika lakossága a következő évtizedekben jelentősen növekedni fog, és felidézte, hogy egyes prognózisok 750 milliós növekedésről írnak húsz éven belül.
"Ezért is fontos, hogy a nemzetközi közösség átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát hajtson végre Afrika vonatkozásában, hogy az afrikai országok képesek legyenek munkahellyel ellátni a növekvő lakosságot, mert ha nem tudnak elég munkahelyet létrehozni, nem tudunk elég munkahelyet létrehozni Afrikában, akkor annak két következménye lehet: vagy minden idők legnagyobb migrációs válsága, vagy minden idők egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája" - figyelmeztetett.
"Mi mind a kettőt szeretnénk elkerülni, s annak érdekében, hogy sikereket is tudjunk elérni ezekben a feladatokban, az ILO-val továbbra is a lehető legszorosabb együttműködést fogjuk fenntartani" - húzta alá.
