A kormányzat megtette feljelentését az Eximbank ügyeiben

A pénteki közleményben kiemelték, hogy az Eximbanknál nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott, jelentős összegű hitelügyletekben a kedvezményezettek között a volt kormányfő vejéhez és az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek bukkantak fel. Két ügyben nem a bank igazgatósága döntött: az egyikben Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter, a másikban az előző kormány rendelte el a hitelnyújtást.

A részletes ismertetés szerint a bank igazgatósága az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos, volt MALÉV Irodaház átalakítására 2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg. A volt kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódó beruházás finanszírozására beadott hitelkérelemről készített 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott - írták.

A dokumentumok szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételeivel kapcsolatban pedig érdemi kérdések merültek fel. A hitelfelvevő tulajdonosaként egy magántőkealapot jelöltek meg, amelynek működési ideje (2037. április 20.) rövidebb, mint a hitel futamideje. A hitelfelvevő szerint a törlesztés fedezetéül a szálloda és a benne működő kaszinó bérbeadásából származó bevételei szolgáltak volna, miközben a kaszinó bérleti szerződése már a hiteltárgyalások idején lejárt. A nyomozás során remélhetőleg kiderül, hogy ki sürgethette a döntést, és ki adott engedélyt a szabályoktól való eltérésre - áll a közleményben.

A Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektjéhez kapcsolódó, 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás kifogásolt ügyében a közlemény azzal egészítette ki a korábbi tájékoztatását, hogy a kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója vonta a döntést magához, és alapítói határozattal engedélyezte.

Az ügyletben, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank is részt vett, kifogásolták, hogy az a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő építését finanszírozta, nagyjából 101 milliárd forintra magyar állami kezességet vállalva, miközben miközben mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál, és a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya.

Érdekes egybeesés, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó igazgatósági ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását (teljesítménykövetelményeit) is. Vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése és az állami kezességvállalás.

A Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje a harmadik ügy, ebben 576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak, hogy abból magyar-orosz együttműködésben készülő vasúti kocsikat vásároljanak. Időközben a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, később pedig a magyar gyártók is csődbe mentek, ezért az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. Az átmenet közben a korábbi magyar-orosz kockázatmegosztás megszűnt, az egyéb feltételek (különösen az árazás, a kockázati felár és a biztosítéki rendszer) változatlanok maradtak, így az immár kizárólag magyar oldalt terhelő kockázatot nem ellentételezték.

A szerződés szerinti eredeti teljesítési határidő egy hét múlva lejár, de több mint 200 kocsit még nem szállítottak le. A nemteljesítés kockázatát a Magyar Állam viseli, jelentős veszteségekkel. Ugyanakkor a hitelezett társaság összesen mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, és még a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is kétmilliárdot fizettek ki az eredménytartalékból, miközben a kialakult helyzet már a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette.

A negyedik ügy az Észak-Macedóniának nyújtott kedvezményes hitel 360 milliárd forint értékben, amelynek feltételei mintegy 90 milliárd forinttal terhelik meg a magyar adófizetőket. A hitelt azután kapta a nyugat-balkáni ország, hogy koalíciós kormányt alakított Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás legfőbb feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mint az alapító képviselője hagyta jóvá - emelte ki a közlemény.

A hitel évi 3,25 százalékos kamata jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek juthatnak hitelhez, vagy amekkora kamatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítana fel egy hasonló ügyletben. Ráadásul a hitel teljes összegére a magyar állam vállalta a kezességet, miközben az országot az Eximbank is jelentős kockázatúnak minősítette. Észak-Macedóniát a nagy hitelminősítők is a "befektetésre nem ajánlott" ("BB-", S&P), illetve "spekulatív" ("BB+", Fitch) kategóriába sorolják - emlékeztettek.