A MOME erdőtelepítő programot indít
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is - jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell - tette hozzá. Megjegyezte, "amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között".
Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.
A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak - jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja.
Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.
