A volt Vas megyei főügyészhelyettest javasolja az államfő legfőbb ügyésznek

Baka András hangsúlyozta: Fejes Pétert szakmai életútja, vezetői tapasztalata és erkölcsi tartása alkalmassá teszi arra, hogy helyreállítsa az ügyészség pártatlan, kizárólag a törvénynek alárendelt működését, és elindítsa a szervezetet a közbizalom visszaszerzésének útján.

"Az Országgyűlés döntése most nem pusztán egy tisztség betöltéséről szól, arról dönt, kire bízza az ügyészség szakmai és erkölcsi megújítását. Erre a feladatra én Fejes Pétert alkalmasnak tartom" - fogalmazott az államfő.

Kiemelte, a jelenlegi helyzetben történelmi lehetőség kínálkozik az új alkotmány megfogalmazására, ami önmagában még nem garancia a jogállam megteremtésére, mert az csak akkor működhet ha az intézmények és vezetőik érvényt szereznek elveinek.

Hozzátette: az alkotmányban rögzített jogállamiság egyik alapintézménye a független, a törvényeknek és a szakmai hivatástudatnak alárendelt ügyészség, amely felé az első lépés, hogy Fejes Péter személyében új jelöltet állít a legfőbb ügyészi tisztségre.

Fejes Péter egész szakmai életét az ügyészi hivatásnak szentelte, és rendelkezik azzal a tapasztalattal, függetlenséggel és személyes tartással, amelyre az ügyészség megújításához szükség van - jelentette ki Baka András.

A legfőbb ügyészi tisztség másfél hónapja, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének posztja pedig több mint egy éve betöltetlen. Mindeközben az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, súlyos integritási, szakmai és etikai ügyek kerültek felszínre, a szervezeten belül bizalmatlanság, bizonytalanság alakult ki, a közbizalom pedig megrendült - mondta a köztársasági elnök.

Az ügyészség tekintélyének helyreállítása nem belső szervezeti ügy, az az állam tekintélyéről, a törvény előtti egyenlőségről szól. Arról szól, hogy a közösség tagjai bízhatnak-e a jog következetes érvényesítésében.

A bizalmat egyetlen kinevezés önmagában nem állítja helyre, ehhez világos és átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre, hosszú távú építkezésre és az ügyészi kar együttműködésére lesz szükség - hangsúlyozta, hozzátéve, a változás irányát és hitelét azonban a vezető személye határozza meg.

Az államfő azt mondta: a jelölést megelőző egyeztetések megerősítettek abban, hogy a szervezetet olyan embernek kell vezetnie, aki egészében átlátja annak szakmai és emberi viszonyait, képes szembenézni a hibáival, van tartása megvédeni mindazt, ami érték az ügyészi hivatásban.

Kiemelte, hogy Fejes Péternek nincs pártkötődése, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Főügyészi megbízatása Polt Péter legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg, ügyészi szolgálatát pedig tavaly novemberben az életkori korlátozás következtében kellett befejeznie - ismertette.

Pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Ismeri a szervezet értékeit és hibáit, és megvan benne az elszántság ahhoz, hogy az előbbieket megőrizze, az utóbbiakkal pedig következetesen szembenézzen - mondta a köztársasági elnök.

Fejes Péter kiemelte, hogy legfőbb célja az ügyészségi szervezetben a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, a szakmaiság és a politikamentesség érvényre juttatása.

"Tudom, ha az Országgyűlés is bizalmat szavazna nekem, a legnagyobb alázattal látnám el ezt a magas tisztséget, hiszem, hogy a nehéz feladatot, tisztességemet megőrizve megoldanám, de legalábbis megbirkóznék vele. Soha nem követeltem mástól többet, mint magamtól, de magammal szemben maximalista voltam és vagyok" - fogalmazott.

Fejes Péter jogi alaptanulmányai után Európa-jogi szakjogász oklevelet szerzett, majd elvégezte a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskoláját. Ügyészségi fogalmazóként kezdett a Szombathelyi Városi Ügyészségen, majd ugyanott ügyész lett. 1990 és 2021 között a Vas Megyei Főügyészség ügyészeként, Veszprém megye főügyészeként, továbbá a Győri Fellebbviteli Ügyészség ügyészeként dolgozott.

Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én megszűnt.

Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészét jelöli legfőbb ügyésznek. Az államfő a jelölés kapcsán az Országgyűlésben arról beszélt: ma nincs társadalmi bizalom az ügyészség iránt, a testület társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, ezért olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját politikai kötődés nem terheli és belülről ismeri az ügyészség működését.

Magyar Péter szeptember 22-én bejelentette, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelöltet. Kérik a köztársasági elnököt, állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen a legfőbb ügyész. A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága még aznap közölte: a köztársasági elnök megtette javaslatát a legfőbb ügyész személyére, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége.

Szeptember 28-án a parlament ismét leszavazta Szathmáry Zoltán jelöltségét. Baka András aznap bejelentette, hogy új jelöltet javasol legfőbb ügyésznek.

Sajtóhírek szerint Tisza-frakció többek között azért utasíthatta el Szathmáry Zoltánt, mert testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az aranykonvoj-ügy - egy ukrán pénzszállító autó március 5-ei elfogása miatt indult büntetőeljárás - egyik gyanúsítottja.

A "legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".