A zsidó közösségek múltját felidéző sétákat szerveznek Veszprém vármegye néhány városában
2023. 09. 26. 23:00
A zsidó múltat felidéző sétákon lehet részt venni Veszprém vármegye néhány településén a hétvégén.
A péntektől vasárnapig tartó vezetett sétákhoz Veszprémben, Balatonfüreden, Inotán és Szentgálon lehet csatlakozni - áll a szervezők által kiadott közleményben.
Mint írják, a sétafesztiválokat hagyományosan emlékfa ültetésével kezdik: a város szülöttje, Schweitzer József (1922-2015) rabbi emlékére ültetnek facsemetét Veszprémben.
A résztvevők végigjárják a veszprémi zsidók életének egykori színtereit és megidézik az egykor másfél ezres közösség kiemelkedő szereplőit. A séta érinti majd az egykori veszprémi malmok helyszíneit: a Friedler-, Úrkuti, Ring- és Frick-malom nyomait kutatják fel az érdeklődők. Ezen kívül részt lehet majd venni a Szukkot, azaz a Sátrak ünnepe elnevezésű rendezvényen, amely a zsidóság gondviselésben való bizakodásának ünnepe.
Végül az Erkel Ferenc Városi Fúvószenekar koncertje zárja a napot, melynek elődje, a felnőtt fúvósegyüttes az 1970-es évektől a 80-as évek közepéig működött. Az együttest tavaly a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola tanárai és korábbi zenekari tagok szervezték újjá Zeitler Dénes karnagy irányításával.
Szombaton délelőtt ismét az egykori malmok nyomait kutathatják fel a résztvevők, majd a belvárosi séta során három helyszínre látogatnak el, olyan, egykori veszprémi zsidó családok lakhelyét keresik fel, akik a vészkorszakot megelőzően a város ismert polgárai voltak.
Vasárnap a zsidóság vallási intézményeit ismerhetik meg a séta során.
A megyeszékhelyen kívül Balatonfüreden, Várpalotán és Szentgálon is megismerkedhetnek a zsidó múlt értékeivel az érdeklődők. A séta érinti Várpalota-Inotán egyebek mellett a művelődési házat, Balatonfüreden a zsinagógát és a rabbiházat, Szentgálon pedig a Weisz család tiszteletére helyeznek el botlatókövet.
A programon való részvétel ingyenes, regisztrációhoz kötött.
Munkavállalói elégedetlenségtől tartanak a cégek, egy kutatás szerint jogosan
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre. „A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni” – fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A magyarok nem cserélgetik a bútoraikat – tudatos, hosszú távra tervező piac rajzolódik ki a JYSK kutatásából
A magyar bútorvásárlási piac stabil, kiszámítható és kifejezetten tudatos: a vásárlók többsége nem impulzusból dönt, hanem előre tervez, személyesen vásárol és addig használja bútorait, amíg azok el nem használódnak. Többek között ez derül ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amely a JYSK megbízásából készült és a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.
Az év elején átlagosan mintegy 6 százalékkal emelték a fizikai dolgozók bérét
2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 5 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. A fizikai dolgozók 21 százaléka részesült 10 százalék feletti béremelésben, miközben 36 százalékuknak nem változott a bére az előző hónaphoz képest.
Igazságosabb útdíjrendszer, kevesebb áthaladó kamionforgalom
Az elmúlt időszakban több egyeztetést folytattunk a szakmai és logisztikai érdekképviseleti szervezetekkel az útdíjrendszer átalakításáról. Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy egy zártkörű tárgyalásról illetéktelen hangfelvétel készült. Ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját. Az egyeztetéseket ilyen körülmények között nem folytatjuk tovább - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerdán az MTI-vel.
Piaci részesedése megtartásában bízik a Peugeot 2026-ban Magyarországon
A Peugeot, a Stellantis csoport legtöbbet értékesített márkája 546 ezer autó eladásával 2025-ben még mindig a 8. helyet foglalta el az európai újautó-piacon, miközben egymás után érkeznek a kínai szereplők; a piaci részesedés megtartása az idén sokrétű kihívások elé állítja a francia eredetű márkát - erről beszélt Rémi Gábor, a Peugeot márkaigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A Biggeorge Property vásárolja meg az egykori Árpád Kórház ingatlanát
A Biggeorge cégcsoporthoz tartozó egyik ingatlanalap nyerte meg a múlt hónapban lezajlott nyílt elektronikus árverést, melynek eredményeként a fejlesztő tulajdonába kerül a 4. kerületi Árpád Kórház emblematikus épülete a hozzá tartozó telekkel együtt.
Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek területe
Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület - Fidesz-KDNP) polgármester aláírta azokat a szerződéseket, amelyek eredményeként Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek (DAM) egykori területe - tájékoztatta a város önkormányzatának sajtóosztálya szerdán az MTI-t.
Az EU több mint 81 millió eurós humanitárius támogatást nyújt a Kongói Demokratikus Köztársaságnak
Az Európai Bizottság több mint 81 millió euró humanitárius támogatást mozgósít a kelet-kongói fegyveres konfliktus súlyosbodása miatt, amely az afrikai Nagy Tavak térségében újabb humanitárius válsághullámot indított el - közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az agrárszakképzés is nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre
Az élelmezésbiztonság megőrzésére és a klímaváltozás következményeire is fel kell készíteni a fiatalokat, éppen ezért valósítanak meg öntözésfejlesztési beruházásokat az agrárszakképzési intézmények - jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Kenderesen, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum projektnyitó rendezvényén, szerdán a szaktárca közleménye szerint.
GVH-elnök: „Lecsapunk a kartellezőkre!
2025-ben 18 kartell eljárás volt folyamatban, amelyekben 1800 tendert vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) évnyitó szakmai konferenciáján, Debrecenben. A GVH elnöke leszögezte, hogy a nemzeti versenyhatóság könyörtelenül fellép a versenykorlátozó megállapodásokkal szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérők szerepe kiemelt jelentőségű a közbeszerzési kartellek feltárásában, illetve hatásosak az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását célzó intézkedések.
Mi lesz Magyarország kőolajellátásával?
Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, ugyanis hazánk 96 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, s ha Horvátország eleget tesz az európai szabályoknak, akkor március közepétől elérhetővé válik a tengeri útvonalon érkező orosz kőolaj is - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint szerdán Budapesten.
Négymillióval csökkent Románia népessége
Románia állandó népessége több mint négymillió lakossal csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, és a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható - közölte kedden Tudorel Andrei, a statisztikai intézet (INS) elnöke az INS egy átfogó elemzését ismertetve.
A Richter kutatási együttműködési és opciós megállapodást kötött a FimmCyte-tal
A Richter Gedeon Nyrt. stratégiai kutatási együttműködési és opciós licencmegállapodást írt alá a svájci FimmCyte AG biotechnológiai vállalattal, az együttműködés célja a FimmCyte úttörőnek számító antitestjének közös fejlesztése az endometriózis kezelésére - közölte a gyógyszeripari vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az AI hitelválságot robbanthat ki – a Bitcoin már kongatja a likviditási vészharangot
A Bitcoin árfolyamának drámai esése nem pusztán piaci zaj? Arthur Hayes szerint a kriptovaluta egy közelgő hitelválság előjele lehet, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) által kiváltott tömeges munkahelyvesztés indíthat el. A volt BitMEX-vezér szerint a piacok alábecsülik a kockázatot – de a végén épp a pénznyomtatás repítheti új csúcsra a BTC-t.
5,50%-ra mérséklődhet a kamatszint év végére
A vártnál jobban csökkenő infláció az MNB számára teret engedhet a kamatcsökkentési ciklus februári indításának, ráadásul a februári 25 bázispontos kamatvágást márciusban újabb lazító lépés is követheti. Bár a februári és márciusi kamatcsökkentés után néhány hónapig kivárás lehet jellemző, ezt követően szeptembertől újraindulhatnak a kamatcsökkentések. Így idén év végére 5,50%-os alapkamatot várunk. Mindezt az alacsonyra csökkenő infláció engedi meg: régiós összehasonlításban nagyon magasnak tűnik most már az alapkamat az inflációhoz képest. A forint eközben a régiós fizetőeszközöknél jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését.
