Akár ez is lehet a kormány terve az állampapírokkal

A kormány Gazdasági Kabinetje az „újraindítási akcióterv” részeként megvizsgálja, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint bár a részletek még nem ismertek, elképzelhető, hogy a megoldás egyfajta lombardhitel lehet, ahol az állampapírba helyezett megtakarításból és annak hozamából lehet majd törleszteni a lakáshiteleket, és az is a megoldás része lehet, hogy az állampapír-fedezet kiválthatja a hitel kötelező önerejét.

A megoldásban a kormány azért gondolkodhat, mert a háztartások fogyasztása nem indult meg a várt mértékben. Bár gazdaságpolitikai cél, hogy a magyar államadósságot minél nagyobb arányban hazai, lehetőleg lakossági megtakarítók finanszírozzák (és e téren nagyon jó eredményeket értünk el), ám az állampapírokba érkező lakossági pénz – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 júniusának végén több, mint 13 ezer milliárd forint – lényegében nem vesz részt a gazdasági körforgásban – emlékeztet Gergely Péter. A fogyasztás és a beruházások beindulása pedig kulcskérdés a gazdasági növekedés szempontjából. 

Mi az a lombardhitel?

A lombardhitel egy olyan hitelfajta, ahol valamiféle biztosíték ellenében nyújt hitelt a bank az ügyfélnek. A biztosíték a klasszikus lombardhiteltnél bankbetét, vagy egyéb értékpapír lehet, amit a hitelt nyújtó a kölcsön visszafizetéséig zárol. A megoldás révén a bankbetét és értékpapír hozamáról az ügyfélnek nem kell lemondania, azzal csökkenthető a hitelköltség. A pénzintézet számára a hitel fedezettsége komoly kockázatcsökkentő tényező, ez pedig kedvezőbb kamatozást tesz lehetővé.

A lombardhitelek és az állampapír-megtakarítások kapcsolata a korábbi években többször is vihart kavart – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt évtized végén az inflációmentes években, az alacsony hitelkamatok mellett a lakossági állampapírok viszonylagosan magas hozama komoly lehetőséget biztosított arra, hogy a rendkívül alacsony kamatozás mellett felvett hitelekből a tulajdonosok állampapírt vegyenek.

A konstrukció lehetőségét kiváltképp kínálta a 2019 júniusában bevezetett Magyar Állampapír Plusz konstrukció, amely 5 éves időtartamra évi 5,5 százalékos átlaghozamot ígért, de már az első évben 3,875 százalékos hozamot fizetett. Az állampapír-fedezet mellett a bankok évi 1-2 százalékos kamatra adtak hitelt a módosabb, nagy tételben játszó ügyfeleknek, akik a hitelösszeget nem egyszer ismét állampapírba helyezték. A megoldás olyan méreteket öltött, hogy a kormánynak 2019. október 14-től meg kellett tiltania, hogy az állampapírok lombardhitel fedezetéül szolgálhassanak. 

A hitelből állampapírt megoldás újkori románca tavaly tavasszal futott még egy kört, amikor az előző évi inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény (PMÁP) konstrukció 20 százalék körüli hozamfizetése és az ahhoz képest számottevően alacsonyabb szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatának kihasználását ajánlották egyes hitelközvetítők.

A megoldás igénybevétele okozta azt, hogy 2023 I. félévében a teljes hitelösszeomlás idején a szabadfelhasználású hitelek állománya közel 30 százalékos növekedést mutatott éves szinten – emlékeztetett Gergely Péter.

A hitelből állampapír kockázatát végül az ügyeskedők is megtapasztalták: a MÁP+-ra alapozott megoldást választók közül az időben nem ébredők komoly veszteséget realizáltak amiatt, hogy az infláció megjelenésével a jellemzően változó kamatozású hitelek kamatszintje 2022-től drasztikusan emelkedni kezdett.

A szabadfelhasználású jelzáloghitelből állampapírt vásárlók számára a kockázatot az jelenti, hogy az infláció csökkenésével a konstrukció hozama bőven egyszámjegyű szintre csökkent, miközben a tavaly megkötött hitelszerződések kamata jellemzően 10 százalék körül mozgott. Kiszállni pedig sok esetben a korábban kapott kedvezmények, díjelengedések és -támogatások visszafizetésével lehet csak – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a mostani megoldás alapjaiban más lehet: a szocho- és kamatadómentes állampapírokban fekvő pénz egy részét a kormányzat likviddé tenné, hogy azok lakásberuházásokat finanszírozzanak. Mindez úgy oldható meg, ha a hitel törlesztése a fedezetül szolgáló állampapírok lejáratához, illetve hozamfizetéséhez kapcsolódik. 

Ezek lehetnek a megoldás következményei

Gergely Péter szerint a konstrukció révén:

- a bankok az ingatlanon felül többletfedezetet kaphatnak, így a kihelyezési kockázatuk csökken

- ez olcsóbb lakáshitel-kamatokat eredményezhet, ami hitelkeresletet generálhat

- az ügyfelek számára a megoldás azzal kecsegtet, hogy a hitelköltségeik számottevően csökkenhetnek

– sőt rövid távon akár még teljesen el is tűnhetnek. Ma a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint Prémium Magyar Államkötvényen 7,9, a Bónusz Magyar Állampapíron 7,35, a MÁP Plusz konstrukcióban 6,73, a piaci államkötvényeken 5,9-6,4 százalékos hozamot lehet elérni, miközben a lakáshitelek átlagos hitelköltsége (THM-je) az MNB adatai szerint júniusban 6,65 százalék volt. Miután a jelzáloghitel-szerződések jellemzően 10 évre fix kamatozást kínálnak, minden addig megkeresett hozam csökkenti a finanszírozás költségeit

- az államnak, amelynek célja, hogy a lakosságnak fizetett magasabb hozam a magyar családok jövedelmét növelje, a megoldás azt kínálja, hogy a kifizetett hozam gyorsabban kerül vissza a beruházásokon és a fogyasztáson keresztül a gazdaságba, erősítve azt

- Bár a cél most nem az állampapír-állomány számottevő növelése, a megoldás bevezetése azért ezt is okozhatja, hiszen keresletet generálhat az új szereplők esetében. A többletkereslet a hozamszintek csökkenését és így az állam finanszírozási költségeinek csökkentését is hozhatja

- A megjelenő többletforrás révén újabb lakásberuházások indulhatnak be, ez a gazdaság növekedés egyik motorjának számító építőipart húzná. A lakások berendezése, kiépítése pedig a kiskereskedelmet és a szolgáltatói szektort erősítheti.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint azt azonban figyelembe kell venni, hogy az ilyen félig-meddig lombardhitellé alakított lakáshitelezés több kérdést is felvet.

- Az átlagos ügyfélnek nincs érdemi állampapír-fedezete, amivel kihasználhatja ezt a lehetőséget. Számukra a megoldás így maximum azzal kecsegtet, hogy létrejönnek olyan konstrukciók, ahol a bank az ingatlanvásárlás 100 százalékát finanszírozza és így a 20 (fiatalok esetében 10) százalék önerő kerülhet állampapírba. Így az ő nyereségük csekélyebb.

- Ráadásul, ha az állampapír jelenti a fedezetet, a lejáratig érdemi tőketörlesztés nem történik, így a kamatos kamat hatása jelentősebb.

- A lakossági állampapír állomány döntő részét a vagyoni elit tartja a kezében. Nekik azonban jellemzően nem az első lakás megvásárlása lesz a céljuk. Kérdés, hogy az államnak mennyire lehet érdeke a spekulációs, befektetési célú ingatlanállomány további növekedésének támogatása, politikailag vállalható-e az, hogy ismét a vagyonos elit számára jelent egy konstrukció érdemi nyereséget.

- A megoldás ráadásul rövid távon aligha okoz érdemi változást, hiszen, ha meg is születik erről a jogszabály, a bankoknak ki kell dolgozniuk a termékeket, és azokat az ügyfeleknek fel is kell venniük.