Aláírták a rendeletet! Itt az öregségi résznyugdíj

Elsőre úgy tűnhet, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig mindenkinek sikerül megszereznie az öregségi teljes nyugdíjhoz előírt minimum húsz év szolgálati időt. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem minden esetben történik meg. Ilyenkor jelenthet megoldást az öregségi résznyugdíj, feltéve, hogy az érintett személy legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, még akkor is, ha a húsz évet nem érte el.

Fontos tisztázni, hogy a résznyugdíj nem ugyanazt jelenti, mint a nyugdíjrész. A nyugdíjrész kifejezés más helyzetre vonatkozik: jellemzően nemzetközi nyugdíjügyekben használják, amikor az egyes érintett országok az ott megszerzett szolgálati idő arányában fizetik ki a rájuk eső nyugdíjrészt.

Öregségi résznyugdíj csak a nyugdíjkorhatár elérése után

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tny. 18. §-a alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjat pedig az a személy kaphat, aki szintén betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de legalább tizenöt év szolgálati időt tud igazolni.

Lényeges, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag akkor jelenthet megoldást, ha a szolgálati idő kevesebb a teljes nyugdíjhoz szükségesnél. A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulásra ez a forma nem ad lehetőséget.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt jelenleg egyetlen nyugdíjba vonulási lehetőség létezik: a nők kedvezményes nyugellátása, amely negyven év jogosultsági idő megléte esetén vehető igénybe.

Öregségi nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár az érintett személy születési évétől függően a következőképpen alakul:

- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,

- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,

- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,

- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,

- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,

- aki 1957-ben vagy később született, annak a betöltött 65. életév.

2026-ban az 1961-ben születettek érik el a nyugdíjkorhatárt, mégpedig a 65. születésnapjukon.

Attól az időponttól kezdve, amikor a jogosultság mindkét feltétele teljesül, vagyis az érintett elérte a szükséges életkort, és megszerezte az előírt szolgálati időt, kérhető az öregségi résznyugdíj vagy az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.

Segítség, ha nem elegendő a szolgálati idő

Mind az öregségi teljes nyugdíj, mind az öregségi résznyugdíj esetében létezik egy kedvező lehetőség arra az esetre, ha a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő még hiányzik.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48. § (4) bekezdése alapján szolgálati idő megszerzése céljából megállapodás köthető. Erre akkor van lehetőség, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíjjogosultsághoz hiányzó szolgálati idő megszerzésére köthető, legfeljebb öt évre.

Munkavégzés öregségi résznyugdíj mellett

Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult, érdemes alaposan mérlegelnie, hogy azonnal nyugdíjba vonul-e. Sok esetben kedvezőbb lehet a nyugdíjigénylés elhalasztása és a munkavégzés folytatása, hiszen így további szolgálati idő szerezhető. Ez lehetővé teheti, hogy az érintett elérje az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időt. Ha pedig ez már nem reális, a további szolgálati idő akkor is kedvezően hathat a résznyugdíj összegére.

A nyugdíj összege ugyanis jelentős mértékben függ a megszerzett szolgálati idő hosszától. A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 43 százaléka. Tizenkilenc év szolgálati idő esetén ez az arány már 51 százalék.

Éppen ezért különösen fontos megfontolni, hogy a nyugdíjkorhatárt már betöltött, de még csak résznyugdíjra jogosult személy mikortól kérje a résznyugdíj megállapítását, főként akkor, ha továbbra is dolgozni szeretne. Az öregségi nyugdíj megállapítását követően ugyanis — függetlenül attól, hogy teljes öregségi nyugdíjról vagy öregségi résznyugdíjról van szó — a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel már nem szerezhető további szolgálati idő.

A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van jogszabályban meghatározott minimumösszege. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset eléri ezt az összeget, akkor a megállapított nyugdíj nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Az öregségi résznyugdíj esetében azonban ilyen minimumösszeg nincs.

Az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj között a nyugdíj összegére vonatkozó eltéréseken túl nincs további lényeges különbség nyugdíjjogi szempontból. Mindkét ellátásra ugyanúgy vonatkozik a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, mindkettő esetében járhat a tizenharmadik havi, valamint a tizennegyedik havi nyugdíj, és az érintetteket azonos módon megillethetik a különböző nyugdíjas kedvezmények is. Ugyancsak megegyeznek az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok.