Albérlet biztosítása: kinek a dolga megkötni?

A biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már a bérleti szerződés feltételeinek tárgyalása során tisztázni. Piaci adatok szerint a hazai lakásállománynak közel háromnegyede biztosított, azonban az alkuszok tapasztalatai szerint a bérbeadott lakásokat ennél valamivel kisebb arányban biztosítják.

„Kevesen tudják, de ha az ingatlannak nincs biztosítása, a bérlő is jogosult lakásbiztosítást kötni rá a tulajdonossal egyeztetve – hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. – A gyakorlatban viszont többnyire a megosztott modellt alkalmazzák: a tulajdonos biztosítja magát az épületet (akár társasházi biztosításon keresztül), a bérlő pedig a saját ingóságaira köt szerződést. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonában esett kárt téríti meg.”

Ki mit fizet, és mi történik, ha elköltözik a bérlő?

A költségek megosztása: Az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlő felé. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő fizeti.

Rugalmas felmondás: Ha a bérleti jogviszony megszűnik, a bérlő által kötött biztosítás érdekmúlás címen az évforduló előtt is azonnal felmondható.

A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget a tulajdonos által lakott és a bérbeadott ingatlanok között. Bár a szerződésben jelezni kell a bérlet tényét, ez a díjakat alig vagy egyáltalán nem befolyásolja (legfeljebb minimális pótdíjjal járhat). Ráadásul a bérlés időtartama sem számít: a feltételek ugyanazok egy rövid távú Airbnb-kiadás és egy többéves egyetemi albérlet esetében is.

Az MNB lakásbiztosítás-index július 3-án közzétett adatai szerint a lakásbiztosítások átlagos éves díja 2026 első negyedévének végén 64 200 forint volt. Ez az érték – elsősorban a biztosítók által egy évre vállalt ideiglenes díjkorlátozásnak köszönhetően – 0,3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi szintnél. Ugyanakkor a kárkifizetés maximális összegét jelentő biztosítási összeg mértéke csaknem 9 százalékkal nőtt, vagyis a jegybank értékelése szerint javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, stagnáló-csökkenő díjaknál az ügyfelek nagyobb fedezetet kapnak, és az alulbiztosítottság is enyhült.