Alkotmánymódosító népszavazást tartanak Szerbiában
A tervezett módosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer - olvasható a népszavazást indokolttá tevő dokumentumban.
A vasárnapi referendumon nem lesz érvényességi küszöb, annak megszüntetéséről decemberben szavazott a szerbiai parlament. Az embereknek arra kell igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavaz, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki.
Az egyelőre nem derült ki, hogy az esetleges alkotmánymódosítás után kinek a kompetenciája lesz a bírák és az ügyészek kinevezése. Míg a kormánykoalíció pártjainak politikusai szerint fontos döntésről van szó, Szerbia európai integrációjának folytatása a tét, addig az ellenzék szerint nem átlátható az alkotmánymódosításhoz vezető út, elhamarkodott a lépés, és ha már alkotmánymódosításra kerül sor, akkor fontosabb elemeket is bele lehetett volna venni a kérdésbe.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője szerint a szerbiai állampolgároknak semmiképpen sem származik hátrányuk abból, ha igennel szavaznak, ha viszont a nemleges válaszok kerülnek többségbe, akkor az egész folyamatot újra kell indítani, az pedig további évekre vetheti vissza Szerbia európai uniós csatlakozását. A politikus a Magyar Szó című újvidéki napilapnak azt is elmondta, az országos média viszonylag keveset foglalkozott az alkotmánymódosítás témájával, hiszen az nem az emberek mindennapi életét érintő kérdésekre vonatkozik. A szerbiai állampolgárok pedig már némileg érzéketlenek is lettek az ilyen típusú szavazások iránt, az utóbbi évtizedekben ugyanis többször változott a szerbiai alaptörvény, a legutóbb például 2006-ban.
A kormányzó pártok és az ellenzék vitája mellett ismét fellángolt a vita Szerbia és Koszovó között is. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovóban viszont körülbelül százezres szerb kisebbség él, amely támogatja Belgrádot, és részt kíván venni a szerbiai politikában. Ők - Albin Kurti koszovói miniszterelnök döntése értelmében -vasárnap a szavazóhelyeken nem tudják leadni voksaikat, kizárólag levélben, vagy Szerbia pristinai képviseletén szavazhatnak. Míg a pristinai kormány szerint egy önálló állam területén más ország nem szervezhet népszavazást, Belgrád szerint Koszovó a saját területe, így joga van mindehhez. A szerbiai választási bizottság közölte, minden készen áll arra, hogy Koszovó területén is meg lehessen tartani a népszavazást, az illetékes helyi szerveknek azonban ezt engedélyezniük kell.
