Az alvászavar növeli a stroke kockázatát
2023. 06. 09. 07:00
Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak - derült ki egy új amerikai tanulmányból, amelyet a The Guardian csütörtökön ismertetett.
Wendemi Sawadogo, a tanulmány egyik szerzője, a Virginia Commonwealth University kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy többféle terápiával lehet javítani az alvás minőségén, így ezzel egy későbbi stroke kockázatát is csökkenteni lehet.
A kutatásba, amelynek eredményeit a Neurology című szaklapban publikálták, több mint 30 ezer olyan embert vontak be, akiknek korábban nem volt stroke-ja, és kilenc éven át követték az egészségi állapotukat. A résztvevőket, akiknek átlagéletkora 61 év volt a vizsgálat elején, részletesen kikérdezték arról, hogy mennyire nehezen alszanak el, felébrednek-e éjszakánként vagy túl korán, vissza tudnak-e aludni, illetve mennyire érzik kipihentnek magukat reggelente. Tüneteik súlyosságát egy nyolcas skálán kellett a résztvevőknek osztályozniuk saját maguknak. A kutatók a stroke kockázatának megállapításakor az egyes esetekben figyelembe vettek egyéb hajlamosító tényezőket is, mint például a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a testmozgás rendszerességét.
A vizsgálat kilenc éve alatt 2101 résztvevőnél regisztráltak stroke-ot, közülük 1300 esetben az érintetteknek egy-négy alvászavarra utaló tünete volt, 436-nak öt-nyolc tünete volt, 365-nek pedig nem volt alvászavara. Azok esetében, akik viszonylag sok, vagyis öt-nyolc alvászavaros tünetről számoltak be, 51 százalékkal nagyobb volt a stroke kockázata. Az összefüggés még nagyobb arányúnak bizonyult az 50 év alattiaknál, akiknek körében csaknem négyszer akkora volt a stroke kockázata azoknál, akiknek öt-nyolc alvászavarra utaló tünete volt. A stroke alvászavarral összefüggő kockázata még nagyobb volt akkor, ha valakinek cukorbetegsége, magas vérnyomása, szívbetegsége vagy depressziója is volt.
Az online piacterek kockázataira figyelmeztet az NMHH
Egyre nagyobb arányban jelennek meg hamisított vagy rossz minőségű termékek az online piactereken – mutat rá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült friss kutatás. A szakértők átfogó nemzetközi másodelemzéssel és 200 próbavásárlással vizsgálták az online piacterek megbízhatóságát, és az esetek mintegy ötödénél, összesen 37 esetben találtak valamilyen visszásságot. A tanulmány azt is megállapította, hogy hosszú távon elsősorban a gyors, átlátható és korrekt panaszkezelés alapozza meg az online piacterekbe vetett vásárlói bizalmat.
Stabilcoinok veszik át a globális elszámolás szerepét – Mi lesz így az XRP-vel?
A Ripple elnöke, Monica Long szerint 2026-ban új korszak kezdődik a kriptovaluták történetében: a stabilcoinok lesznek a globális pénzügyi elszámolás alaprétegei. Ezzel párhuzamosan a piac erőteljes intézményesedésen megy keresztül, a vállalati kincstárak pedig fokozatosan lépnek az on-chain térbe. De vajon milyen szerep jut ebben az új világban az XRP-nek, amelyet eredetileg épp globális elszámolási eszköznek szántak?
A Bitcoin beköltözött a nyugdíjasok és nyugdíjak világába is
A kriptopiac újabb mérföldkőhöz érkezett: a Delaware Life biztosítótársaság bejelentette, hogy Bitcoin-kitettséget kínál fix indexált nyugdíjbiztosítási termékeiben. A lépés mögött a BlackRock által menedzselt, szabályozott index áll, amely újabb jele annak, hogy a hagyományos pénzügyi szektor fokozatosan integrálja a digitális eszközöket. De mit jelent mindez a befektetők és a piac jövője szempontjából?
Európa válaszút előtt: radikális vállalati lépések nélkül elmaradhat a gazdasági fordulat
Európa gazdasági jövője kritikus ponthoz érkezett. Bár az uniós intézmények és a tagállamok az elmúlt években példátlan reform- és beruházási programokat indítottak el, a kontinens versenyképességi lemaradása továbbra is jelentős az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Egy friss, nemzetközi figyelmet kapó tanulmány szerint a fordulat kulcsa nem kizárólag az állami intézkedésekben, hanem mindenekelőtt a nagy európai vállalatok bátor, stratégiai beruházási döntéseiben rejlik - vélekednek a McKinsey elemzői friss tanulmányukban.
Folytatódott a hozamemelkedés a fejlett piacokon
Hétfőt követően kedden ismét érdemben emelkedtek a hozamok a fejlett piacokon. Ehhez a Grönland körüli geopolitikai feszültség és az újabb vámfenyegetések mellett hozzájárult a japán állampapírpiacon folytatódó eladási hullám is, aminek az élelmiszerekre kivetett forgalmi adó eltörlése és a kiírt időközi választás adott újabb löketet.
Vaskos mínuszokkal indult a hét a hosszú hétvége után a Wall Streeten
A hétfői szünnap után a Wall Streetre is elért a Grönland miatti feszültség szele, így 2% körüli mínuszokkal indították a hetet a mértékadó indexek. Az S&P szektorindexei között az alapvető fogyasztási cikkeké kivételével minden pirosba fordult; a legnagyobb, közel 3%-os esés a technológia és a ciklikus fogyasztási cikkek könyvelhették el. A technológiai szektor nagyágyúi, mint a Microsoft, az Nvidia, vagy az Apple is vaskos mínuszokkal zártak, de nagyot esett a Meta, a Google, a Tesla és az Amazon is. A félelemindexként is ismert VIX, amely a várható piaci volatilitást méri, tavaly november óta nem látott szintre, 20 pont fölé emelkedett.
Fokozódik a feszültség az Egyesült Államok Grönland megvásárlásával kapcsolatos tervei miatt
2026 eddig a geopolitikai feszültségek felerősödésének árnyékában telik és jelenleg éppen Grönland felett csapnak össze a hullámok. Ez a téma az uralkodó az idei Davosi Világgazdasági Találkozón, ahol több vezető európai és azon kívüli NATO-tagország politikusa szólalt fel az amerikai ambíciók ellen.
Kedden folytatódott az esés a vezető nyugat-európai tőzsdéken
A mértékadó nyugat-európai tőzsdék hétfőt követően kedden tovább estek a vámfenyegetések miatt. Trump már szombaton kilátásba helyezte, hogy február 1-től nyolc európai ország esetében (Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, Egyesült Királyság) további 10%-os importvámok lépnek hatályba a már meglévők mellé, amely vámok június 1-jén 25%-ra emelkednek és addig maradnak érvényben, amíg nem engednek Grönland kérdésében. Trump tegnap újabb, ezúttal a francia borokra és pezsgőkre kivetett 200%-os vám bevezetésével fenyegetett azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök állítólag nem volt hajlandó csatlakozni a Gázával foglalkozó „Béketanácsához”.
Hiába a történelmi csúcsok, csökkent a Bitcoin iránti érdeklődés 2025-ben – Mi állhat a háttérben?
Miközben a Bitcoin 2025-ben új történelmi magasságokat ért el, az online keresések és a közösségi médiás aktivitás meglepő módon visszaesett. A közösségi hangulat továbbra is nyomott 2026-ban, hiába a növekvő árfolyam. Vajon mi magyarázza ezt a különös ellentmondást, és mit jelezhet ez a piac jövőjére nézve?
Gyengült a forint szerda reggelre
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Nagyszabású beruházást indít a Vajda-Papír Csoport Dunaföldváron - Új üzem, automatizált magasraktár és kapacitásbővítés 70,8 milliárd forint értékben
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében 2026. január 20-án helyezték el a Vajda-Papír Csoport harmadik fejlesztési ütemében megvalósuló új üzem és automata raktár alapkövét Dunaföldváron. Az eseményen a magyar tulajdonú Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programját jelentették be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
A SEC biztosának őszinte szavai a kriptopiac jövőjéről
A kriptopiac továbbra is szabályozási útkeresésben van, de az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) egyik legismertebb arca, Hester Peirce biztató, mégis kritikus képet festett a jelenlegi helyzetről. Peirce részletesen beszélt a tokenizált értékpapírokról, a SEC és a CFTC közötti hatáskörharcról, valamint a szabályozás jövőjéről — és nem félt kimondani azt sem, ha valami nem működik jól.
Mire elég 40 millió forint a magyar lakáspiacon?
Budapesten átlagosan egy 26 négyzetméteres ingatlanra elég 40 millió forint, a valóságban azonban ennél kisebb lakást lehet vásárolni ennyiből, mivel a minigarzonok többnyire a drága belvárosban találhatók. A zenga.hu ingatlankereső adatai szerint Nógrádban és Békésben ez a keretösszeg egy jó állapotú családi házra is elegendő, míg Szegeden, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron, egy jó minőségű, 45-50 négyzetméteres lakást lehet vásárolni 40 millió forintból.
