Az emelkedő fizetések tehetik megfizethetőbbé a folyamatosan dráguló albérleteket
2024. 02. 27. 06:00
Ahogy a lakáspiaci forgalmat, az albérletpiacot is befolyásolja a fizetések, ezen belül a reálbérek alakulása. Az fővárosi kerületekre, Budapest egészére és a vármegyeszékhelyeknek helyet adó járásokra vonatkozó fizetési adatok és lakbérek aránya alapján nagyon komoly különbségek vannak az országban - derül ki az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló készült friss elemzéséből, amely több mint 14 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés bérleti díját vette figyelembe.
Nagyon színes a megfizethetőségi térkép
“Ha az átlagbéreket nézzük Budapesten és a vármegyeszékhelyeken, akkor a fővárosban a legdrágábbak a kiadó lakások az átlagfizetésekhez képest. Egy-egy adott járás, város, kerület béradatainál viszont figyelembe kell venni, hogy bár a bérlők egyre nagyobb arányban jelentik be magukat az adott címre, ezt nem teszi meg mindenki, így utóbbiak fizetési adatai nem vagy nem feltétlenül jelennek meg a helyi kereseti adatokban” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az adatokat ismertetve közölte: “Budapesten tavaly 697 ezer forint volt a bruttó átlagbér, ehhez képest február közepén 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 36 százalékos arányt jelent.” Valamivel alacsonyabb, de nagyságrendileg hasonló, 33-33 százalékos az arány Debrecenben és Székesfehérváron. Előbbi városban a 200 ezer forintos bérleti díj mellé 599 ezer forintos járási átlagfizetés tartozik. Fejér vármegye székhelyére pedig 205 ezer forintos lakbér, valamint 620 ezer forintos bruttó jellemző.
Veszprémben, Győrben és Pécsen kedvezőbb az arány, a 150-180 ezer forintos bérleti díj az adott járás 581-694 ezer forintos bruttó átlagbérének egyaránt 26 százalékából kijön. Szolnokon, Szekszárdon és a nagy egyetemvárosok közé tartozó Miskolcon a legolcsóbbak az albérletek ebben az összevetésben, 18-20 százalékos az arány. Mivel a 100-120 ezer forintos bérleti díjat 539-553 ezres bruttóból lehet finanszírozni.
Legdrágább és legolcsóbb kerületek
Az ingatlan.com elemzése a fővárosi kerületeket is rangsorolta. Az V. kerület messze a legdrágább, hiszen 340 ezer forintos átlagos lakbér mellett az átlagkereset 779 ezer forint, ez pedig 44 százalékos aránynak felel meg.
A legjelentősebb albérletkínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben 30 és 31 százalékos a lakbérek bruttó fizetésekhez mért aránya. A 249 ezer és 250 ezer forintos albérletdíjak mellett a keresetek 841 ezer és 816 ezer forintot tettek ki. A legolcsóbb kerület a XV., ahol a helyi bruttó bérnek 24 százalékát teszi ki egy albérlet átlagos bérleti díja.
Erősödött a forint hétfő estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Tőkekiáramlás sújtja az Ethereumot, miközben az XPL vezeti a 24 órás beáramlásokat
Erőteljes tőkemozgások rázták meg a kriptopiacot az elmúlt 24 órában: míg az XPL több mint 53 millió dolláros nettó beáramlást könyvelhetett el, addig az Ethereum esetében közel 205 millió dollárnyi tőke távozott. A számok első pillantásra drámaiak, ám a háttérben komplex piaci mechanizmusok húzódnak meg.
A Mol újabb tíz töltőállomást nyit Lengyelországban
A Mol tíz újabb töltőállomást nyit Lengyelországban az idei első fél évben, ez a cég lengyelországi vállalatának (Mol Polska) egyik legnagyobb fejlesztési programja az elmúlt években - közölte az ISBnews lengyel gazdasági szakportál hétfőn, a Mol közleményére hivatkozva.
Kevesebb munkaadó tervez béremelést idén, mint amennyi tavaly tervezett
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55%-a számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82%) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Stabilcoin-forradalom küszöbén az Alchemy Chain: bemutatták a TPoA modellt
Új szintre léphet a globális stablecoin-alapú elszámolás: az Alchemy Chain részletesen ismertette Trusted Proof-of-Authority (TPoA) konszenzusmodelljét, amely az azonnali, szabályozott és banki szintű határokon átnyúló fizetéseket célozza. A tét nem kisebb, mint a nemzetközi pénzforgalom infrastruktúrájának újradefiniálása.
Megtorpant az albérletpiac – 2021 óta nem volt ilyen alacsony a januári drágulás
A korábbi években megszokott tempós drágulás helyett visszafogottan nyitotta az évet az albérletpiac. A KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Ennél visszafogottabb év eleji havi drágulásra legutóbb 2021 elején volt példa, a koronavírus-járvány kellős közepén. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5, Budapesten pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ami lassulást jelent a decemberi 5,4, illetve 5,6 százalékos éves dinamikától. Az albérletáremelkedés tempója ráadásul már jóval elmarad a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatóktól.
Kvantumszámítógépek árnyékában a Bitcoin: új, rendszerszintű kockázat nyomja a BTC árfolyamát
Egyre több piaci szereplő árazza be azt a forgatókönyvet, amely néhány éve még sci-finek tűnt: a kvantumszámítógépek megjelenése alapjaiban rengetheti meg a Bitcoin kriptográfiai biztonságát. Egy vezető on-chain elemző szerint a kockázat már most lefelé húzza a BTC árát.
Lassú élénkülés, kevesebb álláslehetőség és óvatosabb béremelés – ezek jellemezték a 2025-ös magyar fehérgalléros munkaerőpiacot
A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet óvatosságra intette a piaci szereplőket, a szakemberhiány arra ösztönözte a vállalatokat, hogy újragondolják megtartási stratégiájukat. A WHC Csoport éves, fehérgalléros munkaköröket és béreket vizsgáló körképe szerint az elmúlt évet leginkább a stabilitás iránti igény és a technológiai fejlődés üteme közötti egyensúlykeresés határozta meg.
Hitelezési fordulat februártól: az energetikai besorolás dönt az önerőről
2026. február 16-tól a finanszírozási arány – vagyis a hitel és az ingatlan értékének aránya – már nemcsak a település típusától, hanem a vásárolt ingatlan energetikai besorolásától is függ az OTP Banknál életbe lépő szabályok szerint – áll a money.hu legfrissebb elemzésében. Míg a fővárosban és a kiemelt városokban továbbra is elég lehet a 10% önerő, a korszerűtlenebb vidéki házaknál a vételár jóval nagyobb, akár 30-40%-át is zsebből kell kifizetniük a vevőknek.
A MET Csoport átadta második naperőművét Olaszországban
A svájci központú MET Csoport sikeresen üzembe helyezte legújabb naperőművét az olaszországi Caltignagában. Ez jelentős mérföldkő a MET országon belüli megújulóenergia-bővítési stratégiájában.
A vállalkozók nem ússzák meg: sorban jelentik be a díjemeléseket a bankok
Egymás után jelentik be a bankok az inflációs díjemeléseket a vállalkozói számlacsomagoknál. A BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint az UniCredit Bankkal már ötre emelkedett azoknak a szolgáltatóknak a száma, amelyeknél hamarosan a tavalyi inflációval drágábban bankolhatnak a vállalkozások. Az OTP Bank ugyanakkor egyelőre eltekint a mikrovállalkozói számlák díjemelésétől. A lakosság egyelőre mentesül a díjemelésektől, bár az alapszámla havidíj-mentessége megszűnik.
A magyarok bíznak a Gondosóra programban
A magyarok bíznak a nemzetközi szinten is egyedülálló Gondosóra programban, amely amellett, hogy növeli az idősek biztonságát és valódi segítséget nyújt, még a generációk közötti együttműködést is segíti - hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára vasárnap a szerencsi Kulcsár Anita Városi Sportcsarnokban rendezett Gondosóra családi napon.
Mire számíthatnak a befektetők hétfőn?
Ünnepnapok és a kiábrándító japán GDP-adat következtében visszafogott a kereskedés ma reggel az ázsiai részvénypiacokon. Kínában, Hongkongban és Dél-Koreában ma ünnepnapok miatt zárva tartanak a tőzsdék. Japánban a vártnál gyengébb előzetes negyedik negyedévi GDP-adat jelent meg, az évesített 0,2%-os növekedés jóval elmarad az 1,6%-os konszenzustól, miközben a harmadik negyedévre vonatkozó 2,3%-os évesített negyedév/negyedéves csökkenést is 2,6%-ra rontották. A Nikkei így megpihent a múlt pénteki szint közelében, kifulladt a múlt heti lendület, melyet a fiskális lazításra törekvő kormánypárt egy héttel korábbi történelmi választási győzelme fűtött. Az elmúlt hét egészében a Nikkei 5%-kal került feljebb, a tajvani benchmark 6%-ot emelkedett, míg a technológia-hangsúlyos dél-koreai Kospi 8%-ot rallizott. A határidős részvényindexek zöldben állnak ma reggel az USA és Nyugat-Európa főbb mutatóit tekintve.
Pénteken tovább estek a hozamok a fejlett kötvénypiacokon, némileg erősödtek a kamatcsökkentési várakozások az USA-ban
Bár a késéssel érkező januári munkapiaci adatok minden fronton erősebbek voltak a vártnál, a megelőző heti kereskedés a fejlett kötvénypiacon érdemi hozamesést hozott. Egyrészt a kezdeti ugrás után enyhült Japánban a túlzott költekezéstől való félelem és megállt a jen hozamok emelkedése. Az USA-ban pedig a hét első felében a vártnál gyengébb lett a kiskereskedelmi forgalom, a negyedik negyedéves bérköltség-emelkedés, majd pénteken végül a januári inflációs adatok is alacsonyabbak lettek a vártnál. Ráadásul az amerikai részvénypiacok és a nemesfémek jelentős csütörtöki esése után a kötvények felé menekültek a befektetők.
A csütörtöki nagy eladási hullámot követően pénteken enyhén korrigált a Dow és az S&P500
Az egy nappal korábbi eladási hullámot követően enyhén korrigáltak pénteken a tengerentúli részvényindexek, az S&P500, a Dow és a Nasdaq100 0,1-0,2%-kal kerültek feljebb. A vártnál kedvezőbb januári inflációs adatok ugyan javítottak a hangulaton, azonban a befektetőket továbbra is nyomasztják az AI térhódításával kapcsolatos aggodalmak. A Nasdaq Composite 0,2%-ot csúszott vissza, az S&P szektorindexei közül a legnagyobb visszaesést a távközlési és az IT-cégek szenvedték el.
Vegyesen zárt pénteken Európa, a hét egészét tekintve feljebb araszoltak a főbb indexek
Vegyesen zárult a pénteki kereskedés Európában, a Stoxx600 0,1%-kal morzsolódott le, miközben a DAX 0,3, a FTSE100 0,5%-os nyereséget könyvelhetett el. A befektetőket továbbra is a mesterséges intelligencia egyes iparágakat felforgató hatása aggasztotta egy nappal az USA-ban tapasztalt nagyobb lefordulást követően. A legnagyobb veszteséget a pénzügyi szolgáltatók szenvedték el pénteken, a Stoxx600 bankindexe több mint 3%-ot esett, az olasz benchmark, a FTSE/MIB pedig, melyben felülreprezentáltak a pénzintézetek, 1,7%-ot gyengült. Jól szerepelt viszont a védelmi szektor, a repülőgépipari Safran 8%-kal rekord magasra ugrott azt követően, hogy növekvő bevételt és profitot prognosztizált 2026-ra. Jól szerepeltek a technológiai cégek is, a CapGemini 5%-ot rallizott, miután a várakozásainál erősebb negyedéves számokat tett közzé.
