Az MNB módosította informatikai ajánlásait
2025. 01. 16. 03:30
A január 17-én hatályba lépő uniós DORA-rendelet miatt az MNB technikai jellegű módosításokat hajtott végre az informatikai rendszer védelméről, illetve a felhőszolgáltatásokról szóló informatikai ajánlásain. A felügyeleti szabályozó eszközök további tartalmi módosításaira a DORA-t kiegészítő részletszabályok ismeretében kerülhet sor - jelentette be az MTI-nek szerdán megküldött közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB az informatikai rendszer védelméről szóló, 2019-ben kiadott, illetve a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről rendelkező, 2020-ban megjelentetett ajánlásait módosította.
Mint kifejtették az ajánlások szövegében egyelőre alapvetően technikai és nem tartalmi jellegű változtatásokról van szó, amelyeket a pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképességéről (rezilienciájáról) szóló - az Európai Unió egészében, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó - uniós rendelet (DORA) 2025. január 17-i hatályba lépése indokol.
A DORA miatt megszűnő korábbi magyarországi jogszabályi utalások ugyanis emiatt kikerültek az ajánlásokból, viszont bekerült azokba a DORA-rendelet alkalmazásának elsőbbségére vonatkozó hivatkozás - magyarázta az MNB.
Noha a DORA-rendelet előírásai nem érintik közvetlenül az MNB ajánlásainak jelentős részét, mégis az uniós szabályozás rögzít olyan rendelkezéseket, amelyek az eddigi magyar felügyeleti ajánlások szövegével összevetve ellentmondóak vagy ismétlődők lehetnek. Így szükség volt ezek pontosítására is - fűzték hozzá.
Bár a DORA-rendelet összesen 12 úgynevezett második szintű uniós részletszabály (szabályozástechnikai /RTS/ és végrehajtástechnikai sztenderd /ITS/, illetve iránymutatás) kidolgozását írta elő az Európai Felügyeleti Hatóságok számára tavaly júliusig, azonban ezeknek csak egy része, néhány RTS, illetve egy ITS jelent meg mostanáig. Mivel tehát még további fontos változások várhatók, az MNB ezek ismeretében ismételten módosítani fogja az érintett ajánlások szövegét - jelezte a jegybank.
Meginogtak az ingatlanárak, de az eladók többsége továbbra sem hajlandó szembenézni a megváltozott helyzettel
A tavalyi nagymértékű emelkedést követően idén több lokációban, illetve számos ingatlantípus esetében mérséklődtek már mind a hirdetési, mind az értékesítési árak. Az ingatlanközvetítők szerint az eladók jelentős része azonban nem hajlandó alkalmazkodni a változásokhoz, ami megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi az értékesítést.
Újabb növényvédő szer szabályozását szigorítja az Európai Unió
Az Európai Unió augusztustól szigorítja egy fontos, a mezőgazdaságban használt vegyület megengedett maradékanyag-határértékeit. Az etefon nem a kártevőket vagy a gombákat pusztítja, hanem a növény természetes fejlődését segíti. Akkor miért kell csökkenteni az alkalmazását a kimutathatósági szintig? Hogyan lehet ilyen alacsony koncentrációkat detektálni? És mit jelent mindez a termelőknek, a forgalmazóknak és a fogyasztóknak? A Laborhírek független laboratóriumi szakértők segítségével járt utána a kérdéseknek.
Lightyear: elhárulhat az utolsó akadály a kriptovaluták magyarországi bevezetése elől
A parlament ma jóváhagyta a kriptovaluta-tőzsdékre vonatkozó kötelező validátori rendszer eltörlését. A jogszabály köztársasági elnöki aláírását és kihirdetését követően a Lightyear is közvetlen hozzáférést biztosíthat majd kriptovalutákhoz Magyarországon.
Vegyesen zártak a vezető amerikai indexek; a technológiai szektor egyes részvényei felől a hagyományos iparágakba áramlott a tőke
A vezető amerikai indexek kedden vegyesen teljesítettek. A Dow Jones emelkedett, amit elsősorban az erős vállalati gyorsjelentések, az olajárak jelentős csökkenése és a technológiai részvényekből a hagyományosabb szektorokba történő tőkekiáramlás támogatott. Az S&P 500 szintén pluszban zárt, míg a technológiai túlsúlyú Nasdaq Composite gyengült.
Többnyire emelkedéssel zártak az európai indexek; a vártnál jobb eredményről számolt be a Mercedes és az Unilever
Az európai tőzsdék kedden zsinórban harmadik napja emelkedtek, a STOXX 600 index 0,4%-kal került feljebb. A pozitív hangulatot elsősorban a fogyasztási szektor támogatta, miután a vártnál jobb vállalati eredmények érkeztek több jelentős fogyasztási cég részéről. Ugyanakkor a bank- és technológiai részvények gyengébben teljesítettek.
Gyengült a forint reggel
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Erős fél évet zárt a SEAT & CUPRA
A SEAT & CUPRA erős fél évet zárt: 2026 első hat hónapjában 122 millió euró üzemi eredményt ért el, ami 84 millió euróval haladja meg a 2025 azonos időszakában elért 38 millió eurót - tájékoztatta a Volkswagen csoport tagjaként tevékenykedő cég az MTI-t kedden.
Már rövid távon strukturális változásokra kényszerül az agrár ágazat
A tartósan száraz időjárás és a súlyosbodó vízhiányos állapot, a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése miatti új külkereskedelmi kihívások, és az alapanyagárak iráni konfliktus nyomán végbemenő emelkedése is növekvő kockázati környezetet eredményezett a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben – derül ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának legfrissebb negyedéves ágazati elemzéséből. A bank szakértői szerint mindez a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatóságára és tervezhetőségére is hatással van az agrárvállalkozások körében, így a jelenlegi volatilis termelési és piaci környezetben ismét felértékelődik a stabilitás, és újból előtérbe kerülhet a forgóeszközfinanszírozás.
Költségsokk után: Fogy a vendéglátóhelyek száma, miközben a forgalom alig nő
Az utóbbi időben tapasztalt drasztikus költségsokkok kiemelten érintették a vendéglátást, gondoljunk akár a munkaerőköltségek erőteljes növekedésére, az elszálló inflációra, vagy az energiaárak megugrására. Ezeket a költségeket a vendéglátóipar ugyan igyekezett áthárítani, de a 2021-es felpattanást követő majd minden évben, így - az előzetes adatok szerint - 2025-ben is veszteséget produkált. A gazdasági pangás, az alacsony fogyasztói bizalom egyaránt erősen befolyásolta a vendéglátóipari fogyasztást. A forgalom lényegében stagnált, az ágazat nem tudott érdemi növekedést produkálni a covid óta. Mindezek eredőjeként az elmúlt években a magyar vendéglátóipari egységek száma folyamatosan és szembetűnően csökkent.
Reklám, élő élmények, verseny a figyelemért: így nő megállíthatatlanul a globális szórakoztató- és médiaipar
A globális szórakoztató- és médiaipar (E&M) bevételei 2030-ra elérhetik a 4,2 ezer milliárd dollárt, az iparág éves átlagos növekedési üteme pedig 3,4% lehet. A bővülést elsősorban a digitális ökoszisztémák, az AI által támogatott reklámozás, valamint az élő és immerzív élmények – például a sportesemények, koncertek és szakkiállítások – iránti erős fogyasztói kereslet táplálja. A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2026–30 előrejelzése szerint a reklámbevételek 2030-ra meghaladhatják az 1,4 ezer milliárd dollárt, mivel a márkák egyre célzottabban próbálják elérni a fogyasztókat a tartalomfogyasztás és a vásárlói döntések digitális felületein.
Beruházási támogatásra pályázhatnak bortermelők
Az innováció új lendületet adhat a magyar borászatnak, ezért augusztus 1-től a bortermelők 20 millió és 250 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak olyan beruházásokhoz, amelyek korszerű megoldásokkal segítik a fejlődést – olvasható az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közösségi oldalán.
Legyártották az ötvenezredik járművet a BMW debreceni gyárában
Legyártották az ötvenezredik járművet a BMW debreceni gyárában. A cég legújabb járműgyárának termelése gyors ütemben fut fel 2025 ősze óta, jelezve a Neue Klasse modellgeneráció első sorozatgyártású típusa iránti aktív keresletet is - közölte a BMW Group kedden az MTI-vel.
Ketyeg az óra: így tudnak felkészülni a hazai cégek az MI-alapú kibertámadásokra
A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése még veszélyesebbé teszi a kiberfenyegetéseket, miközben a vállalati eszközök jelentős része szinte védtelen a digitális betörésekkel szemben – állapítja meg az EY friss, globális kutatása. Az online bűnözők könnyen kihasználhatják a cégek sebezhetőségét, a döntéshozóknak legfeljebb 1,5 éve maradt arra, hogy felkészüljenek az új generációs támadásokra.
