Az OECD-ben stagnált az infláció
2025. 10. 07. 08:05
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 4,1 százalék volt augusztusban, megegyezett a júliusival áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
Augusztusban az OECD 38 országa közül 15-ben gyorsult az infláció, 13-ban lassult, míg 10 országban az áremelkedés üteme gyakorlatilag változatlan maradt.
A legmagasabb inflációt Törökországban mérték, 33 százalékot, a legalacsonyabb infláció pedig Svájcban volt 0,2 százalékkal, míg Costa Ricában 0,9 százalékkal csökkentek az árak.
Az OECD-országokban az élelmiszerárak tavaly február óta a legnagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedtek augusztusban a júliusi 4,5 százalékot követően. Az energiaárak emelkedése a júliusi 0,3 százalékról 0,7 százalékra gyorsult.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt, úgynevezett maginfláció 4,3 százalékra lassult a júliusi 4,4 százalékról.
A G7-országokban az infláció a júliusi 2,6 százalékról 2,7 százalékra gyorsult augusztusban, míg a G20-országokban 3,7 százalékon stagnált.
Az OECD-ben tavaly 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 2023-as 6,8 százalékot követően. Az élelmiszerárak emelkedése 4,6 százalékra lassult az egy évvel korábbi 10,4 százalékról. Az energiaárak tavaly 0,6 százalékkal nőttek a 2023-as 0,9 százalék csökkenést követően. A maginfláció 5,7 százalék volt 2024-ben az előző évi 7 százalék után.
Az OKSZ szerint az árrésstopot kivezetni kellett volna, nem kiterjeszteni
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is - így reagált a szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek csütörtökön a Kormányinfón elhangzott bejelentésére, amely szerint 2026 február 28-ig meghosszabbították az árréscsökkentést.
Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak
Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
Negyedéves alapon stagnált a GDP a harmadik negyedévben
A KSH ma reggel tette közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslését. A tényadat negyedéves összehasonlításban megfelelt az általunk várt stagnálásnak. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az adatrevízió után.
Ősszel is magas fordulatszámon teljesít a turizmus – szeptemberben 8%-kal pihentek többen
Magyarország a hazai és a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. 2025 szeptemberében több mint 1,6 millió vendég érkezett a hazai szálláshelykere, ami 8,3%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A szálláshelyek 3,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,6%-kal többet, mint tavaly szeptemberben.
Növekszik a gyertyák exportja Magyarországról 2020 és 2024 között. A fő célpiacok: Németország, Dánia és Csehország
November 1-jén, mindenszentek napján Magyarországon is milliók gyújtanak gyertyát a temetőkben, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Bár az ünnep elsősorban lelki jelentőséggel bír, a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a gyertyaipar gazdasági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az Akcenta, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatai alapján készült elemzése szerint Magyarország gyertyaexportja 2020 és 2024 között 34,8 millió euróról 54,2 millió euróra nőtt. Bár 2023-hoz képest 9,3%-os visszaesés figyelhető meg, az ágazat továbbra is pozitív külkereskedelmi egyenleget mutat – 2024-ben ez 4,06 millió eurót tett ki.
A magyar közbeszerzési rendszer még Brüsszel szerint is a harmadik legjobb Európában
„A GVH erős támasz a közbeszerzési kartellek feltárásában” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) „Tízéves a közbeszerzési törvény” című konferenciáján, Budapesten. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke aláhúzta: a nemzeti versenyhatóság figyel és határozottan fellép a kartell megállapodásokkal szemben. A GVH évente több mint 1500 tendert vizsgál, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó.
Gyengült csütörtök reggelre a forint
Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Megállt a külpiaci növekedés – trend vagy átmenet?
Megtorpant a külpiaci nyitás a hazai nagyvállalatok körében: az exportkilátások látványosan romlottak, a korábbi növekedési várakozásokat csökkenő tendencia váltja. A vállalatvezetők óvatosabbá váltak, a külpiacokra lépést egyre kevesebben tervezik, miközben az exportból származó árbevétel csökkenésére számítók aránya folyamatosan nő. A bizonytalan nemzetközi hangulat és az aktuális gazdaságpolitikai kérdőjelek tovább erősítik a kivárást.
Ez a két tulajdonság ma többet érhet a diplománál a munkaerőpiacon
A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint a vállalatok ma már nem csupán szakmai tudást, hanem egyre inkább speciális személyes készségeket és kompetenciákat keresnek a munkavállalókban. A tanulmány rávilágít, hogy a digitalizáció és a zöld átállás korában a tehetség fogalma átértékelődött: a kimagasló intellektuális képességek mellett a kreativitás, a komplex problémamegoldás és az erős motiváltság váltak a legfontosabb elvárásokká.
Átadták Horvátország egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházását, a Rijeka Gateway konténerterminált
Hivatalosan is átadták szerdán a fiumei Rijeka Gateway konténerterminált. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az ünnepélyes megnyitón Horvátország egyik legjelentősebb logisztikai és infrastrukturális beruházásának nevezte a projektet, és hangsúlyozta, hogy az mintaszerű példája az állam és a magánszféra együttműködésének a kritikus infrastruktúrák fejlesztésében.
