Az uniós források reményt adnak, az építőipar még várja a fordulatot

Május 29-én fontos megállapodás született Brüsszelben: Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6 000 milliárd forint befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodott meg. A bejelentés az építőiparnak is fontos, mert a pénz jelentős része közlekedési infrastruktúrára, vasúti fejlesztésekre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésekre mehet. Ezek már olyan beruházások, amelyekből nemcsak a nagyvállalatok, hanem alvállalkozóként kisebb kivitelezők is részesedhetnek.

A fordulat azonban nem azonnali. Június 10-én a kormány benyújtotta az átdolgozott helyreállítási tervet és a kapcsolódó törvénycsomagot, vagyis a folyamat elindult, de a pénz legkorábban az év végén érkezhet meg. Az első érdemi beruházások valószínűsíthetően 2027-ben jelenhetnek meg a piacon. Addig a vállalkozásoknak továbbra is a mostani, szűkebb keresletből kell megélniük.

A javuló havi adat mögött nincs erős kereslet

Az év első négy hónapjában az építőipar teljesítménye 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Bár áprilisban javultak a havi számok, ezt sok kivitelező még nem érzi a megrendeléseken. Az épületépítések volumene 6,2 százalékkal csökkent, a növekedést főként az út- és vasútépítések adták. Aki nem ezekben a szegmensekben dolgozik, annak a piac továbbra sem mutat érdemi élénkülést.

Ezt támasztják alá az új szerződések is, az épületekhez kapcsolódó megrendelések volumene 9,3 százalékkal visszaesett. Ez azért fontos jelzés, mert a ma elmaradó megrendelések néhány hónap múlva a kivitelezésekben is hiányozni fognak. Az árak oldaláról ugyanakkor érkezett némi pozitív jel, az olajárak csökkenése idővel mérsékelheti az építőipari költségek növekedését. Ez egyelőre nem fordulat, de adhat némi könnyebbséget a vállalkozásoknak.

„A választások éve nem tett jót az építőipari rendelésállománynak. Az állami és közösségi építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési megrendelések volumene 2026 első öt hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest megfeleződött. A nagy állami projektek felülvizsgálata több ezer alvállalkozó és beszállító helyzetét is bizonytalanná tette.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

A piacot továbbra is nyomják a tartozások

Az OPTEN adatai szerint május végére 57 ezer alá csökkent az építőipari társas vállalkozások száma. Az év első öt hónapjában 1 514 új cég alakult, miközben 2 245 megszűnt, vagyis tovább folytatódik a vállalkozások számának lassú fogyása.

A gondot nemcsak a megszűnések száma jelzi, hanem azok háttere is. Az elmúlt években a megszűnő cégek közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel tűnt el a piacról, rendezett lezárásra csak ritkán került sor. A háttérben sok esetben kifizetetlen számlák, rendezetlen tartozások és félbehagyott projektek állnak. Idén májusig már több mint 3 600 új megszűnési eljárás indult, és a kényszertörlések aránya ismét közelít az 50 százalékhoz.

„A tavaszi számok alapján az építőipar még mindig inkább a túlélésről, mint a növekedésről szól. Az uniós megállapodás fontos fejlemény, de a kivitelezők számára nem a bejelentések, hanem a szerződések számítanak. Az első érdemi megrendelésekre még várni kell, miközben a cégtrendek és a szerződéses adatok egyelőre nem mutatnak tartós élénkülést.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 16,62 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye érte el.