Borúlátó a lakosság: a legtöbben élelmiszeren terveznek spórolni
Az online hozzáféréssel rendelkező lakosság alig fele (48%) érzi úgy, jelenleg nincsenek havi létfenntartási gondjai, de szűk egyharmada még ennek a csoportnak is fenyegetve érzi magát a kedvezőtlen gazdasági tendenciák által. A válaszolók egyharmada (31%) viszont a létfenntartás szempontjából kifejezetten kritikus helyzetben érzi magát és háztartását. A két csoport közötti köztes réteg (21%) éppenhogy biztosítani tudja a napi, havi létfenntartáshoz szükséges költségeket.
Szubjektív válságérzékelés
Saját helyzetének megítélése a lakosság szemében valamivel pozitívabb, mint az országé. A Hóvége.hu reprezentatív kutatása szerint a személyes élethelyzet megítélésekor a válaszadók fele érezte úgy, hogy nem történt változás (27%), vagy egyenesen jó irányba mennek a dolgok (21%), míg másik felük (49%) úgy ítélte, rossz irányú változások történnek. A közvetlen lakóhelyet, a közvetlen környezetet illetően már fokozódik a borúlátás, de a legkritikusabban Magyarország helyzetét ítélik meg a válaszadók. Szinte egyöntetűen (84%) úgy látják, az országban rossz irányba mennek a dolgok, mindössze 10%, aki elégedett az iránnyal, és egy szűk réteg (4%) látja úgy: nem történik nagy változás.
A kutatás arra is kíváncsi volt, hogyan látja a lakosság az Európai Unió helyzetét. A magyarok közel egyharmada szerint az EU-ban jó irányba mennek a dolgok, 16% szerint nem történik változás, míg azok, akik kritikusak a jelenlegi európai folyamatokkal 43 százaléknyian vannak.
A lakosság mindössze egészen szűk rétege (4%) számít arra, hogy valamilyen mértékben javulni fog a háztartásuk helyzete. További 12% nyilatkozott úgy, hogy nem számít különösebb változásra ebben a tekintetben. Fentiek fényében drasztikusnak tekinthető, hogy a magyarok négyötöde úgy érzi, rosszabb helyzetbe kerül a háztartás helyzete, a válaszadók 47%-a szerint egyenesen sokkal rosszabb helyzetre számít, míg további 34% úgy nyilatkozott, kicsit lesz csak rosszabb a háztartás boldogulásának lehetősége.
Spórolási stratégiák
A felnőtt népesség alig egynegyede készül arra, hogy nem lesz szükséges változtatnia eddigi fogyasztási szokásain. A válaszadók közel egyharmada kisebb, de jól érzékelhető megszorításokra készül saját költési szokásait illetően. A legnagyobb tömeg, a válaszadók közel fele ugyanakkor húsbavágó korrekcióra kényszerül az elszabaduló megélhetési költségek miatt. Az utóbbi csoportban, heti szinten és akár 5-6 termékkategóriában és vissza tervezik fogni a kiadásokat. Ezek közül a legfájdalmasabbnak az élelmiszerre jutó pénz csökkenését élik meg. Ők azok, akik az átlagnál magasabb arányban tervezik felvállalni, hogy használt, esetleg rosszabb állapotú ruházatban fognak járni, emellett pedig másodállást terveznek vállalni, hogy a kihívásokat menedzselni tudják.
Azok, akik átlagos, de jól érzékelhető korrekcióra készülnek, inkább csak havi szinten és 4-5 termékkategóriában terveznek kevesebbet költeni. Ők inkább a kiegészítő, jóléti kiadásaikból vesznek vissza, ilyenek a kulturális kiadások, alkoholos italok, dohánytermékek, de ide tartozik a költséges szabadidős tevékenységek, utazások tudatos visszaszorítása is.
Jól látható, hogy akadnak olyan területek, ahol a további megtakarítás elérése nem is merül fel érdemi opcióként. Arányaiban a legkevesebben a telekommunikációs szolgáltatások igénybevételén fognak tudni megtakarítani - ide tartozik, hogy a hűségidős szerződéseken és például az internet igénybevételén nem is igen van mód a megtakarításra. Ezen a termékkörön kívül egyedül a gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők értek el 50% alatti említést a spórolási terveket illetően. Ezzel párhuzamosan azt is érdemes észrevenni, hogy az egyik legnagyobb félelem az egészségi állapot esetleges romlását övezi. Hiába jelenthet átmeneti megoldást a gyógyszereken való spórolás, a betegségmegelőzés- és a szűrővizsgálatok elmaradása időben később, de sokkal súlyosabban fog visszaütni.
A legtöbbeket érintő, élelmiszerkiadások visszafogása tekintetében többféle takarékossági stratégiáról nyilatkoztak a válaszadók. A legtöbben – a lakosság kétharmada – keresni fogja az akciókat, leárazásokat. A válaszadók közel fele (42%) kevesebb élelmiszert tervez vásárolni, míg 21%-uk a beszerzett élelmiszerek minőségéből fog lejjebb engedni, ami persze például az egészségmegőrzést még kritikusabbá teheti. A legnagyobb arányban (71%) a ruházati cikkek szerepelnek, rögtön utána a vendéglátási szolgáltatások igénybe vétele és a lakberendezés szerepel a képzeletbeli dobogó felső három fokán a megtakarítási lista élén.
