Cégtrend 2025 - erős nyomás alatt, negatív trendben a hazai vállalkozások

Miért lett 2025 a kivárás éve a vállalkozásoknál

A gazdasági környezet nem adott kellően erős impulzust a vállalkozói kockázatvállaláshoz. A növekedési kilátások egész évben visszafogottak maradtak – a GDP bővülése várhatóan 1 százalék alatt alakul –, miközben a beruházások volumene az év első három negyedévében több mint 5 százalékkal csökkent. A tartósan magas működési költségek mellett ebben a közegben a vállalkozói döntések fókusza nem az expanzióra, hanem a működés fenntarthatóságára helyeződött át.

Ezzel párhuzamosan szerkezeti átrendeződés is zajlott. A szolgáltatások szerepe tovább erősödött, míg a hagyományosan tőke- és költségigényesebb ágazatok nehezebben alkalmazkodtak. Felértékelődtek a rugalmasabb működési formák, és a vállalkozói döntések egyre kevésbé a növekedésről, sokkal inkább az alkalmazkodás módjáról szóltak. Ennek lenyomata jelenik meg később az alapítások visszafogottságában, a megszűnések szerkezetében és a cégbírósági eljárások alakulásában is – vagyis magában a cégtrendben.

Nem a kilépések, hanem a belépések hiánya rajzolja át a cégképet

A vállalkozói döntési tér beszűkülése a számokban is egyértelműen megjelent 2025-ben. Az OPTEN adatai szerint az év során 11 ezerrel csökkent a társas vállalkozások száma, amely év végére félmillió alá süllyedt (494,5 ezer). Ez már a harmadik egymást követő év, amikor a cégszám zsugorodik.

A cégtrend nem hirtelen törést, hanem egy elhúzódó alkalmazkodási időszakot rajzol ki. A vállalkozói aktivitás alapszintje tartósan alacsonyabbra került, és a folyamatot nem a kilépések felgyorsulása, hanem az új belépők hiánya határozta meg.

Kereskedelem és építőipar: ahol a nyomás összeért

2025-ben a cégszámcsökkenés leginkább a kereskedelmet és az építőipart érintette. Az OPTEN adatai szerint a kereskedelemben mintegy 3,4 ezer, az építőiparban közel 2 ezer vállalkozással lett kevesebb az év során. Mindkét ágazat érzékenyen reagál a fogyasztás és a beruházások alakulására, amelyek 2025-ben végig bizonytalanok maradtak.

Az építőiparban a beruházások elhúzódása és a projektek csúszása közvetlenül megjelent a cégszám csökkenésében, miközben az új belépők száma alacsony maradt. Ezzel szemben a szolgáltatáshoz kötődő, rugalmasabb működésű ágazatok ellenállóbbnak bizonyultak – nem véletlenül, hiszen míg az építőipar a GDP több mint 4 százalékát, addig a szolgáltatások közel 30 százalékát adják.

Az eljárások a múltat mutatják – az alapítások a jövőt

A cégbírósági eljárások alakulása jól kiegészíti a cégszámokból kirajzolódó képet. 2025-ben az új eljárások száma enyhén csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor az esetek több mint 70 százaléka továbbra sem az önkéntes megszűnéshez kapcsolódott, vagyis felszámolás, kényszertörlés vagy más, nem rendeltetésszerű működés miatt indult. 

A folyamat nem egy hirtelen sokk következménye. Nem látható olyan ugrásszerű elmozdulás, mint a moratóriumok kivezetése vagy a KATA módosítása idején, inkább arról van szó, hogy a tartós gazdasági stagnálás fokozatosan emészti fel a vállalkozások erőtartalékait.

„A cégtrend nem egyik hónapról a másikra fordul meg. Az eljárások és megszűnések alakulása mindig a korábbi vállalkozói döntések lenyomata, ezért a magas eljárásszám a következő időszakban is magasan tarthatja a megszűnések szintjét. A következő év szempontjából az lesz a döntő, hogy a gazdaság állapota megadja-e a kellő impulzust az alapítási kedvhez – enélkül a cégszámcsökkenés kockázata fennmarad” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2025-re vonatkozó értéke országosan 12,21 % volt, mely 0,66 %-kal alacsonyabb a 2024-es CFI értéknél. 2025-ben megyei szinten nézve az Opten–CFI Zala, Veszprém és Vas vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.