Családi pótlék 2022 - Milyen adatok, tények megváltozását kell bejelenteni?

Hol, hogyan igényelhető a családi pótlék?

Ha a kérelmező szülő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni írásban.

Ennek hiányában a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál, „Kérelem családi pótlék megállapítására” formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, Kormányablakoknál, vagy a honlapról letölthető.

Az ellátás kérelmezhető ügyfélkapun keresztül, megküldhető postán a szükséges mellékletekkel együtt, leadható ügyfélszolgálati irodában, vagy Kormányablaknál.

Mi a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás?

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. E két ellátást nevezik együtt: családi pótléknak.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,

- a nevelőszülő, a gyám,

- kinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,

- a nevelőszülő, a gyám

- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel

- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki jogosult saját jogán családi pótlék ellátásra?

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

- akinek mindkét szülője elhunyt,

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült a nevelésbe vétel alól,

- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,

- a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Mikor kerül folyósításra a család pótlék?

A családi pótlék utólag kerül folyósításra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell az ellátást elutalni, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az igénylő meg is kapja azt.

Mit kell a kérelem nyomtatványhoz mellékelni?

- az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;

- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, és a magasabb összegű családi pótlék igényléshez még nem csatolták, az 5/2003.(II.19.)ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást eredetben; a formanyomtatvány a honlapról letölthető „Igazolás a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről” néven;

- ha a gyermek nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon. 

- ha a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakvéleményének másolatát;

- ha az ellátást a szülővel együtt élő házastárs kérelmezi, úgy a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;

- ha az ellátást a nevelőszülő kérelmezi, úgy a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatát;

- ha az ellátást gyám kérelmezi, a gyámrendelő határozat másolatát;

- ha a kérelmező az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatát;

- ha a kérelmező az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatát.

Mennyi a családi pótlék összege?

A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g)46 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Mikortól jár a családi pótlék, illetve visszamenőleg mikortól lehet igényelni?

A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

Meddig jogosult a szülő iskoláztatási támogatásra?

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Meddig tanköteles a gyermek?

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

Milyen adatok, tények megváltozását kell bejelenteni?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást,

továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről"elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább 6
egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

Ki minősül sajátos nevelési igényű gyermeknek?

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe venni, beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra. Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési  intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mely esetben kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGTmegállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

c) amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet, amely havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. (a 2017-es évben: bruttó 127.650,- forint) A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Van-e lehetőség a megállapított családi pótlék folyósításának a lemondására és érintie ez a családi adókedvezmény érvényesítését?

A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.
Ebben az esetben a honlapon letölthető „Lemondás családi pótlék ellátásról” formanyomtatványt szükséges kitölteni, amely az együtt élő házastársak/élettársak/bejegyzett élettársak egybehangzó nyilatkozatát tartalmazza.