Csökkent a munkanélküliség Romániában
2023. 05. 04. 03:30
Márciusban 5,5 százalék volt Romániában a munkanélküliségi ráta, 0,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest, és 0,2 százalékponttal egy év alatt - közölte a román országos statisztikai intézet szerdán.
A munkaerőpiacon aktív 15 és 74 év közöttiek körében 453 100-ra becsülték az állástalanok számát, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábban jegyzett 459 300-hoz képest. Egy évvel korábban 463 600 állástalan volt a 15-74 éves korosztályban.
A férfiak körében 0,8 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliség, mint a nőknél, a férfiaknál az állástalanok aránya elérte az 5,8 százalékot, míg a nőknél 5,0 százalékos munkanélküliséget regisztráltak.
A mutató tavaly egész évben 5,5 és 6,0 százalék között ingadozott Romániában, és megőrizte enyhe csökkenő tendenciáját, miután 2020-ban a világjárvány hatására a korábbi 4,5 százalékos mélypontról 6,9 százalékig emelkedett.
Esősre fordult az idő? Itt a százas B-terv, ami megmenti az őszi utazásokat!
A Balatoni Turizmus Szövetség a Turizmus Világnapjára időzítve indította el új kampányát, amelynek célja a régió sokszínűségének bemutatása. Az akció keretében október 1. és december 31. között száz olyan, eddig kevéssé látható programot gyűjtenek össze és tesznek közzé, amelyek tartalmas élményt nyújthatnak rossz idő esetén is.
Hogyan befolyásolja egyetlen tengeri szoros, hogy mennyibe kerül a tankolás Magyarországon?
Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.
10 kriptó, egy hét, elképesztő fordulat: a Quant 186%-ot ugrott
Van az a hét, amikor a kereskedő kétszer is ránéz a képernyőre, mert elsőre elírásnak tűnik a zöld szám. A mellékelt pillanatfelvételen a Quant 186 százalékos emelkedéssel vezeti a listát, de a mögötte álló kilenc projekt története legalább ilyen érdekes: banki tokenizáció, új kereskedési termékek, intézményi piaci adatok és ismét feléledő mémcoin-kereslet találkozik benne.
Az emberi beszéd a kutyák agyát is alakítja
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Ez pedig arra utal, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is. Az ELTE Etológia Tanszékén működő Neuroetológiai Kutatócsoport felfedezése a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelent meg.
Bitcoin vagy Ethereum: melyik érheti el előbb a korábbi csúcsát?
A Bitcoin és az Ethereum is jelentősen elmarad korábbi történelmi csúcsától, de eltérő pályán mozognak. Szeptember 27-én a Bitcoin nagyjából 84 900 dolláron állt, ami 33 százalékkal marad el a 2025 októberében elért 126 080 dolláros rekordtól. Az új csúcshoz így körülbelül 49 százalékos emelkedésre lenne szükség.
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten sok napsütéssel: a hőmérséklet jellemzően 21-25 Celsius-fok között alakul a legmelegebb órákban, de a reggelek csípősek lesznek - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
A Vodafone kijevi adatközpontjára mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Csapást mért az orosz hadsereg éjjel a Vodafone mobilszolgáltató vállalat kijevi adatközpontjára, valamint a kilijai dunai kikötőben az ukrán haditengerészet Kelet bázisának törzsére, a határőrség állomáshelyére, négy raktárra és infrastruktúra-létesítményekre - közölte vasárnap a moszkvai védelmi tárca.
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.
Több mint 700 millió eurós sürgősségi segélycsomagot különít el globális válságok kezelésére az EU
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve "migrációval kapcsolatos" problémák megoldását célzó programokra fordítják majd - tájékoztatott az Európai Bizottság vasárnap.
