Csökkent júliusban az ipari termelés

Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

A nyers és naptárhatással korrigált adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2023 júliusában.

A feldolgozóipari alágak közül hétben nőtt, hatban viszont visszaesett a termelés.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 júniusához viszonyítva változatlan maradt.

Az ipari export volumene 1,5 százalékkal nagyobb, ezen belül a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 1,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az ipar belföldi értékesítése 0,8 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,2 százalékkal nagyobb volt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártás 16,0, a közúti jármű alkatrészek gyártása 2,1 százalékkal csökkent.

A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 14,9, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 13,7 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 9,1 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,0 százalékkal kisebb volt a 2023. júliusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,9 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 26 százalékkal nőtt.

Az előző havi csökkenés után a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb, 23 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártás 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

További nyolc alágazatban 2,4 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 27, a növényi, állati olaj gyártásban 3,8 százalékkal.

A jelentés kitér arra is, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

A legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység bővült, a növekedésben az alacsony bázis hatása is szerepet játszott - jegyezte meg a KSH.

Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipari termelésből 5,4 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: júliusban 1,3 százalékkal mérséklődött a termelés.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a kisebb súlyú gyógyszergyártás kibocsátása csökkent, elsősorban az export visszaesése miatt, a belföldi értékesítés nőtt.

A KSH megállapította: az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,8 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 8,2 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,7 százalékkal csökkent 2023 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,2, az új exportrendelések 1,5 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány július végén 27 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-júliusban az ipari termelés 3,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,4, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,2 százalékkal a villamos berendezés gyártásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, mégpedig 0,8 és 6,5 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában - közölte a KSH.