Dolgozóinak tizedét bocsátja el a Boeing
2024. 10. 12. 13:00
Dolgozóinak tizedét tervezi elbocsátani a Boeing repülőgépgyártó a következő hónapokban - közölte pénteken a Seattle-i központú világcég.
A vállalat új elnök-vezérigazgatója, Kelly Ortberg a dolgozók számára küldött tájékoztatóban azt közölte, hogy a leépítés egyaránt érinteni fogja a vállalatvezetői, középvezetői kört is, összesen mintegy 17 ezer embert.
A válságba került repülőgépgyártónál az elmúlt időszakban többeket már átmeneti szabadságra küldtek, amit a vezérigazgató közlése szerint az elbocsátások miatt felfüggesztenek.
A Boeing világszerte 170 ezer ember foglalkoztat, az Egyesült Államokban az északnyugati Washington, és a délkeleti Dél-Karolina államban.
A gazdálkodás konszolidációjának idejére a cég elhalaszt fejlesztéseket, így új, 777X nevű modelljének megjelenését 2025-ről, 2026-ra tolja, és a megrendelések kifutása után 2027-től leállítja a 767-es modellek teherszállító változatának gyártását.
A Boeing 2019 óta 25 milliárd dollár veszteséget termelt, amihez hozzájárultak a cég által gyártott repülőgépek sorozatos meghibásodásai, amelynek nyomán nagymértékben csökkent részvényeinek tőzsdei árfolyama.
Így számolna le az EU a lakhatási válsággal
Új korszak kezdődött az európai lakáspolitikában: az Európai Bizottság szeptember elején bemutatta a megfizethető lakhatásról szóló rendelettervezetét, ami egyszerre adna nagyobb mozgásteret a lakhatási problémákkal küzdő városoknak, és ösztönözné a lakáskínálat bővítését. A tervezet ugyanakkor nem jelent automatikus Airbnb-tilalmat vagy befektetési célú lakásvásárlási korlátozást, ezekről továbbra is a tagállamok és az önkormányzatok dönthetnének.
Alkotmánybírókat választhat a parlament
Alkotmánybírókat választhat és új törvényeket fogadhat el az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, továbbá a dízeltámogatással összefüggésben kedden az Országgyűlés.
A MET Csoport és a Shell újabb megállapodást kötött amerikai LNG Európába szállításáról
A svájci központú integrált energiavállalat, a MET Csoport trading és nagykereskedelmi üzletága, a MET International, valamint a Shell új, hosszútávú LNG-beszerzési megállapodást kötött. Ez a lépés újabb mérföldkő a két vállalat régóta tartó együttműködésében az LNG- és gázkereskedelem terén. A megállapodás támogatja a MET Csoport törekvését, hogy európai ügyfeleit az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgázzal (LNG) lássa el, ezzel is erősítve az ellátásbiztonságot és a portfólió diverzifikációját.
Az EU nem tudott megállapodni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításában
Az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn - egy nappal a határidő lejárta előtt - nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbításáról, ezért egy héttel kitolták a döntés határidejét - írta hétfőn a Politico brüsszeli hírportál uniós forrásokra hivatkozva.
Az emelkedő hozam és a magas szóródás újradefiniálja a kötvénypiacokat
A globális kötvényhozamok emelkedése mögött ma már nem csupán a jegybanki politika újraárazása, hanem az infláció, a költségvetési kockázat és a kötvénykínálat átfogóbb újraértékelése áll. A kötvénypiacok néhány kellemetlen héten vannak túl. Az amerikai kincstárjegyek tízéves hozama egy rövid időre elérte a 4,82 %-ot – ami 2023 óta a legmagasabb érték –, míg a harmincéves hozam megközelítette az 5,30 %-ot. Az amerikai magas hozamú kötvények piaca első pillantásra viszonylag nyugodtnak tűnik. A headline szpredek 2026. augusztus 26-án 267 bázisponton álltak, ami mindössze 16 bázisponttal kevesebb, mint az év elején – 2026 elején a szpredek az iráni konfliktus és az azzal kapcsolatos energia- és ellátási lánc-zavarok miatt először kiszélesedtek, majd visszatértek a korábbi szintre.
Egy nagy árvíz akár nyolcszor többe kerülhet, mint amennyit elsőre látunk belőle
Az Allianz Research friss elemzése szerint az árvizek 2000 óta 226 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak Európában, miközben az események száma lényegében nem nőtt: évente átlagosan mintegy 46 árvizet regisztrálnak. Az egyes események „számlája” viszont meredeken emelkedik: a 2020-2025 közötti 88,6 milliárd eurós veszteség már 40 százalékkal haladja meg a 2000-2009-es szintet.
Több mint kétszázan kezdték meg tízhetes katonai alapkiképzésüket Tatán
Több mint kétszázan kezdték meg tízhetes alapkiképzésüket a tatai MH 25. Klapka György Páncélosdandár laktanyájában hétfőn, a Katonai Alapfelkészítési Programban.
Egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állítások, valamint jogszerűtlen forgalmazás miatt indított eljárást a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Nutriversum Kft.-vel szemben. A versenyhatóság ugyanis észlelte, hogy a vállalkozás valószínűsíthetően az ágazati rendelkezéseknek nem megfelelő egészségre vonatkozó állításokat, valamint tiltott gyógyhatásra vonatkozó állításokat alkalmaz kereskedelmi kommunikációjában. A cég emellett valószínűsíthetően hamisan kelti azt a benyomást egyes termékeit illetően, hogy azok jogszerűen forgalmazhatóak.
Kellemetlen meglepetés Amerikából: nehéz döntés előtt a jegybank
A pénteken közzétett augusztusi amerikai inflációs adatok összességében megfeleltek a piaci várakozásoknak, a havi maginfláció azonban a vártnál magasabban alakult. Miközben az éves infláció nem gyorsult tovább, a havi árnyomás erősödése arra utal, hogy az inflációs kockázatok továbbra sem tűntek el. A figyelem így már az amerikai jegybank e heti kamatdöntésére irányul. A helyzetet a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértői elemezték.
Jelentősen emelik a családi pótlékot 2027-ben
A családi pótlék jövő évi, nagyarányú emeléséről, valamint a gyermekvédelemben dolgozók béremeléséről beszélt a miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Magyar Péter igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a 2030-ig tartó parlamenti ciklusban elfogadják-e az új alkotmányt és választójogi törvényt.
Szigorítják a hulladékgazdálkodás ellenőrzését a Horvátországban
Szigorítaná az illegális hulladékkezelés ellenőrzését és szankcionálását a horvát kormány: folyamatos kamerás megfigyelést vezetnének be a hulladékkezelő telepeken, GPS-szel követnék a hulladékszállító járműveket, és nagyobb pénzügyi felelősséget hárítanának a szennyezőkre.
