Egyre gyakoribb a válóperekben az eltitkolt kriptovagyon

Rendszeresen találkoznak a válóperes ügyvédek olyan esetekkel, amikor a férj vagy a feleség gyanút fog, hogy a másik fél jelentős mennyiségű kripto megtakarítással rendelkezik, de elhallgatta annak a tényét. Dr. Havas-Sághy Gábor infó-kommunikációs szakjogász elmondta, több millió forint is kockán foroghat ezekben az ügyekben, ezért gondoskodni kell arról, hogy a bontóperben számításba vegyék a felek a kriptovalutákat is.

„A kriptovalutára úgy kell tekinteni, mint bármilyen más vagyoni értékkel bíró jogra. Ugyan a magyar adóhatóság jelenlegi álláspontja szerint ameddig a kriptót nem váltjuk át forintra, euróra, vagy más fiat (jegybank által kibocsájtott) pénzre, addig önmagában nem hordoz adóztatható értéket, de értéktelennek sem nevezhető, mert átváltva nem jelentéktelen (fiat) pénzt érhet” – mutatott rá a kettősségre a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda vezetője.

Kérdésre válaszolva elmondta, a nehézséget a kriptovalutákkal történő tranzakciók –egyébként nem tényleges – anonimitása okozza. A kriptovalutákat digitális kriptotárcákban tartják, amelyek az egyes tranzakciókhoz „címeket” rendelnek, így ezeket nem is naplózzák személyekhez. Ami tovább nehezíti a felderítést, hogy magát a tárcát akár egy e-mail címmel is létre lehet hozni (bár általában megelőzi egy azonosítás), ennek felderítése pedig igen bonyolult lehet. Ugyanakkor nem lehetetlen.

Hogy kezdjük a nyomozást?

Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd felhívta rá a figyelmet, az úgynevezett blokklánc - amely egy decentralizált és nyilvános főkönyvként működik - rögzíti a mindenkori összes Bitcoin (és más kriptók esetén azokat érintő) tranzakciót, tehát azt is, hogy melyik címről érkezett és melyik címre küldték.

„Elsőként érdemes lehet házastársunk bankszámlakivonatait górcső alá venni, ugyanis amennyiben a Bitcoint fiat valutával vásárolták bankkártya használatával, vagy banki utalás során, akkor az illetékes pénzügyi intézmény által kibocsátott bankszámlakivonat kimutatja ezt a tranzakciót. Szintén segítség lehet az az egyre növekvő gyakorlat, hogy egyes nem pénzügyi vállalatok elfogadják a Bitcoint fizetőeszközként, így ha ilyen vállalat által kínált terméket vásároltunk kriptovalutával, akkor a tranzakció máris visszakövethető” – fogalmazott.

Megjegyezte, a megfelelő digitális tudással rendelkezők akár magánnyomozásba is kezdhetnek a házastársuk ellen, de ennek hiányában érdemes inkább szakértői segítséget kérni. Az ügyvéd pályafutása során találkozott már hasonló esettel, így tapasztalattal, és megfelelő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy minél egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb eszközökkel felderíthető legyen a szóban forgó kriptovaluta-állomány.

Így osztozkodhatunk a kriptopénzeken

Arra a kérdésre, hogyan osztható fel a felek között a kriptovaluta-vagyon, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda vezetője azon az állásponton van, hogy ez teljesen egyéni preferencia kérdése: lehetőség van arra, hogy a kriptovalutát osszák szét egyenlő, vagy megegyezés szerinti arányban, de arra is lehetőség van, hogy fiat valutában kerüljön kifizetésre a kriptovaluta-vagyon a felek között.

„Amit minden esetben fontos megtárgyalni, hogy a kriptovaluta mikori árfolyamon és milyen értékben, milyen kriptotárcára vagy bankszámlára kerül kifizetésre. Ezen felül az sem elhanyagolandó, hogy ezekhez a kifizetésekhez hogyan tudunk majd hozzájutni. Az egyeztetési tárgyalások során akár a kriptovaluta fiat valutára történő átváltásáról és annak felosztásáról is meg lehet egyezni” – tette hozzá.

A szakjogász azzal zárta gondolatait, tíz éven belül akár tízből nyolc-kilenc válóperes esetben is osztozkodni kell majd a kriptovalután vagy más digitális értéken (pl NFT, software licenszek). Ez nem egy elrugaszkodott jóslat, hiszen a kriptók elterjedtsége a kilátásba helyezett szabályozásokkal nőni fog, miközben az emberek egyre nagyobb bizalommal közelítenek a blokklánc technológia felé más területeken is.