Elfogadták a törvényt! Nyugdíj emelés szabályai évről-évre
Mit jelent ez közérthetően?
Ha valaki már az adott év január 1-je előtt nyugdíjas volt, akkor a nyugdíját januárban meg kell emelni. Az emelés mértékét az alapján számolják ki, hogy a kormány előre mennyi inflációval számol az adott évre.
Példa: ha az állam azt tervezi, hogy az árak 6%-kal nőnek, akkor januárban a nyugdíjakat is 6%-kal kell emelni.
Mi történik, ha év közben nagyobb lesz az infláció?
Ha kiderül, hogy az árak jobban emelkednek, mint ahogy januárban tervezték, akkor novemberben korrekció jöhet.
Két eset van:
1. Ha az eltérés legalább 1 százalékpont, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, mégpedig január 1-jéig visszamenőleg.
2. Ha az eltérés kevesebb mint 1 százalékpont, akkor nem állandó emelésként adják oda, hanem egy összegben fizetik ki az egész évre járó különbözetet.
Mit jelent a „nyugdíjas infláció”?
A törvény külön figyeli azt is, hogy a nyugdíjasokat érintő árak hogyan változnak. Ez azért fontos, mert a nyugdíjasok általában más dolgokra költenek többet, például élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire.
Ha a nyugdíjas infláció magasabb, mint az általános infláció, akkor azt kell figyelembe venni.
Mit jelent az egyösszegű kifizetés?
Ez azt jelenti, hogy nem havonta emelik meg azonnal a nyugdíjat, hanem novemberben egyben kifizetik az elmaradt pénzt.
Példa: ha havonta 2 000 forinttal magasabb nyugdíj járt volna, akkor az év addigi hónapjaira járó különbözetet egy összegben utalják ki.
Mi történik a következő évben?
Ha az előző évben egyösszegű kifizetés volt, akkor a következő év januárjában ezt részben beépítik a nyugdíj összegébe, még az új éves emelés előtt.
Röviden a lényeg
A törvény célja, hogy a nyugdíjak ne veszítsenek az értékükből az áremelkedés miatt. Januárban minden évben van nyugdíjemelés, amelyet a várható infláció alapján számolnak ki. Ha később kiderül, hogy az árak a vártnál jobban emelkedtek, akkor novemberben korrekcióra kerül sor, így a nyugdíjasok megkapják a nekik járó különbözetet.