Elkezdi az alaptörvény-módosítás vitáját a parlament

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés az ünnep miatt kedden kezdődik, 13 órakor napirend előtti felszólalások hangzanak el. A tervek szerint az ülésnap Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik.

Az ülés napirendjének elfogadása után a képviselők először interpellálhatják az új kormány tagjait.

A parlament dönthet öt, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról. Ezek a végrehajtási visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálnák, továbbá a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, a kegyelmi botrány felelőseit, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát tárnák fel.

Az országgyűlési törvény alapján a vizsgálóbizottságok létrehozásáról a parlament vita nélkül határoz.

A képviselők döntenek Kocsis Máté (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi ügyében is.

A határozathozatalokat követően megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd félórán keresztül kérdések hangzanak el.

A szerdai ülésnap 9 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal.

A képviselők lefolytatják az alaptörvény tizenhatodik módosításának vitáját. Melléthei-Barna Márton és Hantosi István (mindketten Tisza Párt) indítványa nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. A javaslat megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Szintén ez a két képviselő nyújtotta be az egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztés a még folyamatban lévő devizahiteles perek, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztését kezdeményezi.
Melléthei-Barna Márton és Hantosi István harmadik javaslata, amit a parlament kedden kezd el tárgyalni az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szól.

A jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját, továbbá egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.