Emelkedhet a banki adó. De mennyire fájhat ez az ügyfeleknek?

A napokban benyújtott törvényjavaslat alapján a bankok által fizetendő adó megemelkedhet 2026-ban. A kormány jövőre 180 milliárd forintra várja az bankokat terhelő extraprofitadót, az idei évben ebből a forrásból 160 milliárd forint bevételre számít az állam.

A nagyobb adófizetési kötelezettség nem jelenti feltétlenül az adókörnyezet változását. Például a magasabb adózás előtti eredmény önmagában eredményezhetné az ezen alapuló adófizetési kötelezettség növekedését. Ez pedig nyilván jó hír az adófizető számára is. Jelen helyzetben azonban a banki adók várható emelkedése annak is köszönhető, hogy megemelik az adókulcsot is.

Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 8% lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 7%).

Az adóalap 20 milliárd forint feletti részére 20% lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 18%).

Vagyis ténylegesen az adókörnyezet változása is befolyásolja a banki terhet, ami természetesen befolyásolja a bankok nyereségét. Ezt ellensúlyozandó pedig a pénzintézetek megpróbálhatnák megemelni a díjaikat. De tényleg megtehetik ezt a bankok? Ami ugyanilyen fontos kérdés: meg is fogják tenni?

Ha abból indulunk ki, hogy a teljes terhet megpróbálnák az elsődleges számlával rendelkező ügyfelekre átterhelni, akkor az durván havi 252 forint költségemelkedést jelentene számlánként. (6,6 millió elsődleges számlával rendelkeztek a magyarok 2024. év végén.)

Megnőhetnek a banki költségek az emelkedő adó miatt?

Alapvetően érdemes három részre osztani az ügyfeleket:

- Új ügyfelek
- Meglévő, hitellel rendelkező ügyfelek
- Meglévő, bankszámlával rendelkező ügyfelek.

Az új ügyfelek – legyen szó hitelről, bankszámláról – költségeit a bankok a hirdetményeikből ismerhetik meg előrezesen. Akik szerződést kötnek a pénzintézettel, azok elfogadják ezeket a feltételeket. Természetesen elképzelhető, hogy az adókörnyezet emelkedésével az új ügyfelek is rosszabb feltételekkel köthetnek szerződést, de ezeket legalább előzetesen, pontosan megismerhetik.

A meglévő ügyfélkör díjváltoztatása már egészen más helyzet. Éppen ezért az itteni díjváltozásokat sokkal jobban szabályozza a felügyelet. A meglévő kölcsönök kamatát például csak kamatfordulókor módosíthatják a bankok egyoldalúan. Akkor is csak a választott, MNB oldalán publikált objektív mutató alakulásának megfelelően. Például egy futamidő végéig fix kamatozású lakáskölcsön kamata nem változhat meg akkor sem, ha magas az infláció, vagy ha emelkednek a banki adók.

A meglévő bankszámlák díjváltozásait is eléggé leszabályozták, de itt szélesebb a bankok mozgástere. Csak olyan objektív okok miatt emelhetnek díjat, amely szerepel a szabályzataikban. Ezen az oklistán szerepleni szokott az infláció, a jogi környezet változása és igen, az adózási környezet megváltozása is jellemzően a díjemelésre okot adó elemek között szokott szerepelni.

Nem véletlen tehát, hogy korábban is a számladíjakra vetítették rá a Bankmonitor szakértői az emelkedő extraprofitadót, itt ugyanis elviekben lenne lehetőség az adókörnyezet megváltozása miatt díjat emelni.

Az önkéntes díjstop megvéd az áremeléstől?

Joggal merülhet fel ellenvetésként, hogy az elmúlt időszak huzavonáját követően a bankok önként mérsékelték a számladíjakat, konkrétan visszavonták az idei inflációkövető díjemelésüket. Sőt még azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakossági számlaköltségeket.

Ez igaz, valóban csökkentek a számladíjak a legtöbb banknál – ahol nem, ott gyakorlatilag nem is emeltek idén az infláció alapján a költségeken -, ez azonban önmagában még nem lenne ígéret a jövőbeni költségekre.

Az is tény, hogy a bankok tettek egy vállalást, miszerint 2026. június végéig nem emelik a lakossági számladíjakat. Ugyanakkor ezen vállalás kapcsán a legtöbb bank közleményében szerepelt egy nagyon fontos kitétel.

A banki közleményekből ugyanis az olvasható ki, hogy az inflációkövető és a működési költségeik változásából eredő díjemelésektől tekintenek el 2026. június 30-ig. Egy adózási változás azonban egyik kategóriába sem sorolható, vagyis a vállalások ellenére is emelkedhetnének a díjak jövőre a megemelt extraprofitadó miatt.

A Raiffeisen Bank hirdetményében ez a kitétel egész pontosan így szerepel:

„A Bank a Nemzetgazdasági Minisztérium által az infláció letörésére javasolt intézkedésekre tekintettel döntött úgy, hogy 2025. május 1-től 2026. június 30-ig egyes díjakból akciós jelleggel kedvezményt biztosít. Az e körbe tartozó, kedvezményes díjak – ideértve korábban meghirdetett egyes akciók kedvezményes meghosszabbítását is – jelen Kondíciós Listában ’Akciós díj’-ként, zöld háttérrel kiemelve kerülnek megjelölésre. A Bank fenntartja a jogot, hogy amennyiben az akciók meghirdetésekor fennálló körülményekben – különösen a Bankra irányadó jogszabályi, szabályozói környezetben – olyan előre nem látható lényeges és hátrányos változás következne be a jövőben, amely miatt ezen (zöld háttérrel kiemelt) akciós díjak változatlan feltételek mellett történő fenntartása a Banktól nem 2 várható el, akkor a Bank jogosult az akciókat módosítani vagy megszüntetni, az érintett ügyfelek két hónapos előzetes értesítése mellett.”

A lehetőség tehát adott lenne, az adó teljes áthárítása mellett pedig átlagosan havi 252 forinttal emelkedhetnének a lakossági számlaköltségek. Ettől függetlenül a Bankmonitor szakértői nagyon kicsi esélyt adnak arra, hogy ténylegesen ilyen emelés bekövetkezzen a jövő év elején. Az idei inflációkövető áremelés miatt kialakult konfliktust követően a pénzintézetek nem fognak egy újabb hasonló konfliktust kirobbantani. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a vállalkozói számlák díjai emelkedjenek jövőre, hiszen az ottani díjemeléseket eddig is sokkal könnyebben elfogadták. (Bár az eddigi tapasztalatok alapján ott sem lesz általános, jelentős drágulás.)