EP: biztonságosabbá kell tenni a közösségi médiát és az online környezetet
Csütörtökön 395 igen szavazattal, 136 ellenében és 80 tartózkodással az EP-képviselők „integrált európai stratégiát” szorgalmaznak a jogalkotók, a családok és az iskolák bevonásával annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi média és az internet biztonságos legyen, különösen a fiatalabb felhasználók számára. A képviselők kitérnek rá, hogy az online környezet lehetőséget kínál a tanulásra és a kreativitás fejlesztésére, de hangsúlyozzák a közösségi médiától való függőség és az internetes megfélemlítésnek való kitettség kockázatát is, ami mentális problémákhoz vezethet.
A Parlament sürgeti az online platformokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget a gyermekek és a fiatalok védelméért a káros vagy manipulatív tartalmakkal szemben, és enyhítsék az addiktív és az úgynevezett meggyőző tervezés hatását az ajánlórendszerekre vonatkozó kockázatalapú biztosítékok bevezetésével, illetve, hogy tegyenek lépéseket a leginkább függőséget okozó gyakorlatok betiltására.
Gyakorlati intézkedések a biztonságosabb online környezetért és a közösségi médiáért
Az európai parlamenti képviselők arra kérik a vállalatokat, hogy:
-vezessenek be életkor-ellenőrzést személyes adatok gyűjtése vagy tárolása nélkül;
-növeljék a közösségi média algoritmikus rendszereivel kapcsolatos átláthatóságot;
-kínáljanak olyan „ifjúsági módot”, amely letiltja a kiskorúaknak szóló célzott hirdetéseket;
-vezessenek be a mesterséges intelligencia-társakra vonatkozó kötelező etikai szabványokat;
-növeljék a mesterséges intelligencia-modellek betanításának átláthatóságát, valamint
-tiltsák meg a mesterséges intelligencia-rendszerek, hogy egy személy beleegyezése nélkül, róla szexuális tartalmú képeket vagy videókat hozzanak létre, manipuláljanak vagy módosítsanak.
Védelem az illegális és káros videotartalmak ellen
A képviselők szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv közelgő felülvizsgálata lehetőséget kínál a fiatalok jobb védelmére a videómegosztó platformokon megjelenő illegális és káros tartalmakkal szemben. Felkérik a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az influenszerek és a hivatásos tartalomkészítők által nyújtott szolgáltatások e törvény hatálya alá tartoznak-e. Emellett egyértelműbbé akarják tenni az influenszerek és a hivatásos tartalomalkotók státuszát és felelősségét a videómegosztó platformokon, annak biztosítása érdekében, hogy ugyanazoknak a reklámok átláthatóságára vonatkozó kötelezettségeknek kelljen megfelelniük, mint a médiaszolgáltatóknak.
Az influenszerekre vonatkozó uniós magatartási kódex
Tekintettel arra, hogy a közösségi médiában tevékenykedő influenszerek egyre nagyobb hatással vannak a közvélemény alakítására – többek között a fiatalok testképét illetően is –, az európai parlamenti képviselők arra kérik a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy uniós szinten dolgozzanak ki magatartási kódexet az influenszerek, az ügynökségek és az online platformok számára. Az „influenszermarketing” jogi meghatározása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma szintén hozzájárulna a nagyobb átláthatósághoz, érvelnek a képviselők, akik a szponzorálások nyilvánosságra hozatalát is szorgalmazzák.
A jelentéstevő szerint
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének kezdeményezése üdvözlendő lépés, és összhangban áll a közösségi médiáról és a fiatalokról szóló jelentésünk irányvonalával. Az algoritmusok nem állnak meg a határokon: Európának közös szabályokra van szüksége. 13 éves kor alatt tilos a közösségi média használata, 13 és 15 év között felügyelt hozzáférés biztosítandó, napi egy órás korlátozással, ezután jöhet a nagyobb önállóság. A felelősség nem hárulhat kizárólag a gyermekekre és a családokra: a platformoknak kell gondoskodniuk termékeik biztonságáról. Nem csupán arról beszélünk, hogy a fiatalok mit csinálnak a közösségi médiával, hanem arról is, hogy a közösségi média milyen hatással van a fiatalokra,” mondta Sandro Ruotolo (S&D, Olaszország) jelentéstevő.
Háttér
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a 16 és 29 év közötti fiatalok 98 százaléka használja naponta az internetet, szemben a teljes népesség 90 százalékával. 2025-ben a fiatalok körében a közösségi oldalakon való részvétel volt a leggyakoribb internetes tevékenység: az uniós fiatalok átlagosan 89 százaléka számára rutinszerű volt a profilok létrehozása és üzenetek közzététele.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
