Éves szinten gyorsult, de februárhoz képest visszaesett a kiskereskedelmi forgalom – ágazati kitekintő

A mi várakozásunk ugyanakkor az, hogy a kiskereskedelmi árrésstop március 17-i bevezetése a gyengébb február és március első egy-két hete után a forgalom újbóli növekedését okozza majd, vagyis a növekvő trend szempontjából a februári adat egy egyszeri negatív korrekciónak tűnik. Ezzel együtt, egyelőre nem hatottak a fogyasztói bizalomra a február végén bejelentett kormányzati ígéretek, és az árrésstop rendszere, mivel a fogyasztókban márciusban is erős volt a bizonytalanság, amit tovább erősít a magas – bár kismértékben csökkenő – élelmiszer infláció és a gyengülő forintárfolyam is. A bizalmi indexek szerint már nem a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom ugyanakkor még mindig stagnált márciusban. Az árrésstop inflációs hatásai a következő adatközlésnél, a márciusi adatokban jelenhetnek meg, ami holnap lát napvilágot.

A kereskedelem teljesítménye

A januári szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A csökkenés az üzlettípusok széles körére kiterjed, egyedül az illatszer kategória tudott bővülni januárhoz képest. A mostani adat a 2021-es év átlaga felett van (+1,3%). 

Éves alapon 3,3%-os bővülés történt, amit leginkább a nem élelmiszer kategória hajtott (+5,0%), ezen belül is a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer kategória (+10,3%), de a legtöbb üzlettípusban csökkenés figyelhető meg. Üzemanyag forgalom nélkül 3,8% volt az éves növekedés.

A friss adatok még nem tükrözik a március közepén bevezetett árrésstop hatásait. Egyes kiskereskedelmi láncok vezetői és kiskereskedelmi ingatlan tulajdonosok elmondása szerint a márciusi előzetes adatok sem tűnnek ígéretesnek, dinamikájában inkább hasonlít a februári adatokéhoz, mint a januárhoz, továbbá Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése nem a januári szinten stabilizálódik, hanem 3-4% körül alakulhat a következő hónapokban.

Januárban 1,5%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon. Az előző hónaphoz képest 0,7%-kal csökkent a volumen. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,3% (ami 0,5 százlékpont részarány csökkenést jelent havi alapon).

A kereskedelem meghatározó folyamatai

A GKI üzleti bizalmi indexe márciusban változatlan maradt, azonban a kereskedelem alindexe 2 ponttal emelkedett. A kereskedelem foglalkoztatási hajlandósága és áremelési szándéka enyhén csökkent.

A GKI fogyasztói bizalmi index a február után márciusban is stagnált. A fogyasztói bizalom több, mint egy éve nem tud érdemben erősöni, jelenleg alacsonyabb szinten van, mint tavaly ilyenkor. Egyelőre nem hatottak a lakosságra a február végén bejelentett kormányzati ígéretek, és az árrésstop rendszere sem, utóbbi fogyasztói hangulatra gyakorolt pozitív hatása az áprilisi számokban jelentkezhet. Az egyre fokozódó vámháború és az ennek hatására az utóbbi napokban gyengülő forintárfolyam, valamint az egyre bizonytalanabb gazdasági környezet azonban jelentős kockázatot jelentenek mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalomra. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszer 7,1%-kal, míg az üzemanyag 3,8%-kal drágult februárban (januárhoz képest 1,2%-kal drágultak az élelmiszerek, míg az üzemanyag 0,9%-kal olcsóbb lett).

A DG ECFINEU27 gazdasági hangulatindexe márciusban enyhén csökkent (96,0), Magyarországon ugyanakkor másfél ponttal 95,2-re nőtt. Az EU27 fogyasztói bizalmi indexe egy ponttal csökkent (-13,9).

A március 17-én bevezetett árrésstopot egyes kiskereskedelmi üzletláncok vezetői károsnak tartják az évek alatt felépített beszállítói kapcsolatokara, továbbá úgy vélik, hogy jelentős mértékben csökkenti a lehetőségeiket a beruházásokra. Burger Ottó, a CBA vezérigazgatója szerint a jelenlegi árrésekhez 10-15%-os forgalom növekedésre lenne szükség az üzletek szinten maradásához. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a láncok ezeket a negatív hatásokat milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra. A márciusi infláció, ami holnap lát napvilágot, még vélhetően nem fog jelentős áthárítást tartalmazni (azokon a termékeken, ahol nem érvényes az árrésstop), azonban a végleges képet majd csak a következő hónapok inflációs számaiban láthatjuk majd meg vélhetően.

A reálbérek 4,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb pillére a fogyasztás, amelyet a bérek növekedése támogathat, még akkor is, ha a lakosság inflációs érzékelése (és a tényadatok is) nőtt az elmúlt hónapokban.

A februári adatok nagyjából stagnálást jeleznek a foglalkoztatottak számában, ami bíztató, a tavaly ősszel tapasztalt foglalkoztatás-csökkenést követően. A következő hónapokban egyelőre nem várjuk azt, hogy a munkanélküliségi rátában érdemi javulás indul be, a foglalkoztatás lassú növekedését a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan, az év vége felé várjuk.