Ez fájhat a vállalkozásoknak: minden eddiginél szigorúbban ellenőrzi a NAV a transzferárképzést

Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelt helyen szerepel a kapcsolt vállalkozások áralkalmazásának vizsgálata a NAV ellenőrzési tervében. Az adóhatóság hangsúlyos célként fogalmazta meg a transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján kockázatos ügyleteket bonyolító, valamint a veszteséges vagy alacsony nyereséget elérő adózók transzferár szempontú ellenőrzését. Az új irányok szerint elsősorban az élelmiszeripari vállalkozások kerülhetnek a vizsgálatok célkeresztjébe.

Nem elég szabályosan árazni, a megfelelő dokumentációra is szükség van

Az egymással kapcsolt viszonyban álló társaságok olyan szokásos piaci körülményektől eltérő struktúrákat képesek kialakítani, amelyek segítségével az adóalapjuk jelentősen csökkenthető. Ezek jellemzően a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóbevételeket érintik, de hatással lehetnek a különadók, sőt az általános forgalmi adó alapjára is. 

A transzferárak ellenőrzésének elsődleges célja a határon átnyúló nyereségátcsoportosítás megakadályozása, de a vizsgálatok alól nem mentesülnek a tisztán hazai tulajdonú cégek sem, tekintettel arra, hogy a nem megfelelő árak alkalmazása pusztán hazai viszonylatban is visszaélésekhez vezethet. 

„A transzferárak megfelelő alkalmazása számos optimalizációs lehetőséget rejthet magában, azonban ezeket összefüggéseiben kell vizsgálni. A piaci áraktól való eltérés viszont súlyos következményekkel járhat. A megfelelő szokásos piaci árak alkalmazása sokszor azonban nem elég, azokat a jogszabályoknak megfelelő transzferár dokumentációval alá kell támaszani.” – emelte ki Kiss Tamás a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője. 

A transzferár dokumentáció készítésének elmulasztása 5 millió, ismételt jogsértés esetén pedig 10 millió forinttal szankcionálható. Ráadásul már nem adózóként szabják ki a bírságot, hanem kapcsolt (vagy összevont) ügyletenként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat. Olyan megállapítások is ismertek, amikor a nem megfelelő összevonási szabályok alkalmazása miatt az adózó által elkészített dokumentum mellett az adóhatóság további ügyletek dokumentációját hiányolta.

Az idei évben megkezdi a NAV a globális minimumadó ellenőrzését is

Korábban a transzferárak ellenőrzése volt szinte az egyetlen eszköz az adóhatóságok kezében a határon átnyúló nyereségátcsoportosítás és az adóalap-erózió megfékezésére. A közelmúltban azonban a OECD kidolgozta a Globális minimumadó (GloBE) keretrendszerét, amelynek a célja az országok közötti „egészségtelen” adóverseny megakadályozása azzal, hogy egy egységes 15% mértékű effektív adókulcs került bevezetésre. 

A koncepció egyszerűnek hangzik, azonban alkalmazása rendkívül összetett és jelentős adminisztratív terhet ró az érintett vállalkozásokra. Ennek egyik fő oka, hogy az egyes országok számviteli és adózási rendszerei eltérőek, ami miatt számos kivétel és korrekció került beépítésre a jogszabályokba. 

A NAV 2025. évi ellenőrzési terve különös figyelmet fordít a globális minimumadóval kapcsolatos vizsgálatokra is. Az idei tervben tematikus feladatként szerepel a 2024. évi lefedett adót befolyásoló adókötelezettségek (társasági adó, innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója) ellenőrzése. Ezen felül kiemelten vizsgálja az adózott eredményt és adókötelezettségeket érintő számviteli elszámolásokat, valamint az elhatárolt veszteségeket is. 

Szakértői szervezeti egységek a mélyrehatóbb vizsgálatok érdekében

A GloBE szoros összefüggést mutat a transzferár szabályokkal is, ugyanis a globális minimumadó alapja a vállalkozás által megtermelt nyereség, a transzferárazás lefőbb célja pedig, hogy a kapcsolt vállalkozások nyeresége összhangban álljon az értékteremtéssel, vagyis arányos legyen az általuk ellátott funkciókkal, viselt kockázatokkal, felhasznált eszközökkel. 

„Álláspontom szerint a transzferárazás a globális minimumadó bevezetése után is jelentős szerepet fog betölteni a multinacionális vállalkozások adótervezésében, ugyanis a transzferárazással befolyásolni lehet a GloBE számítás alapját is.” – hangsúlyozta Kiss Tamás, aki az adóhatóság transzferár szakterületének vezetőjével március elején a SALDO Zrt.-nél nagy sikerű előadást tartott a transzferárazás és a globális minimumadó összefüggéseiről. 

Az eseményen az adóhatóság bemutatta a területekkel foglalkozó NAV szervezeti egységének felépítését. Az újonnan létrehozott Transzferár Szakértő Osztályok révén a terület immár országos hatáskörrel rendelkezik. A NAV Központi Irányításán és a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságán már meglévő osztályok mellett kelet-, nyugat- és közép-magyarországi szakértői osztályok is létrejönnek, amelyek kizárólagos hatáskörrel bírnak majd a transzferárak ellenőrzésére, emellett a globális minimumadó ellenőrzését is végezni fogják.

„Azzal, hogy a transzferárakat a NAV-nál kizárólag szakértők fogják ellenőrizni az ellenőrzések darabszámának emelkedése mellett sokkal mélyrehatóbb vizsgálatokra számíthatunk, ezért a transzferár dokumentációk elkészítésére, vagy a bonyolultabb ügyek transzferárainak előzetes megítélésére mindenképpen szakértő igénybevételét ajánljuk.” – mondta Kiss Tamás.

Tekintettel a téma fontosságára és terület melletti elköteleződésére a SALDO Zrt. immár negyedik alkalommal nagy érdeklődés mellett indítja el a Transzferár Szakértő kurzusát a Nemzetgazdasági Minisztérium, a NAV felelős beosztásban lévő vezetői, szakemberei, és a SALDO Zrt. szakértői, valamint meghívott adótanácsadók közreműködésével.