Félmillió új munkavállalóra lesz szükség Magyarországon
2023. 05. 09. 23:00
Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye - ismerteti a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A tárca a gazdasági felzárkózás miatt tart szükségesnek további beruházásokat, így azok a közlemény szerint nem maradhatnak el munkaerőhiány miatt.
A közleményben kifejtik: a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást. A munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon. Külföldi munkaerő csak akkor alkalmazható, ha belföldiekkel nem tölthetők be az üres álláshelyek - hangsúlyozza a minisztérium.
A GFM szerint a visegrádi államok közül a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarország foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást. A magyar munkaerőpiac védelme érdekében az EU-n kívüli vendégmunkások számát kvóta rögzíti. A foglalkoztatásukról szóló jogszabály módosítása az elhúzódó háborús helyzetben erősítené a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növelését, a munkaalapú társadalom megerősítését - indokolták a változást.
Magyarországon a foglalkoztatottak száma több mint fél éve mintegy 4,7 millió fő, a munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatti. 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben 400 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresőké. Mindez annak is köszönhető, hogy a kormány a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik - hangsúlyozza a GFM közleményében.
50 milliós bírságot kapott a Mobilredfox
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 49,9 millió forint bírságot szabott ki a mobiltelefontokok és tartozékok forgalmazására specializálódott Mobilredfox Kft.-re az akciókkal kapcsolatos alapvető hiányosságok miatt - tájékoztatta a versenyhatóság szerdán az MTI-t.
Bizsuk nehézfémtartalmát vizsgálja az NKFH
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriuma bizsu karkötőket, nyakláncokat és gyűrűket vizsgál, hogy a nem biztonságos kadmium és ólom tartalmú termékeket kiszűrje és kivonja a forgalomból. Az ékszerek mintavételére bevásárlóközpontokból, nagyáruházakból, távol-keleti üzemeltetésű üzletekből, valamint webáruházakból egyaránt sor kerül.
Minden negyedik szülőkkel élő fiatal azonnal költözne
A szülőkkel élő fiatalok 25 százaléka a lehető leghamarabb önálló háztartásba költözne, ám 58 százalékuk számára csak az albérlet marad reális opció az azonnali váltáshoz. Miközben a 19-29 éves korosztály 28 százaléka tervez lakásvásárlást a következő három évben, tízből nyolc fiatal valamilyen mértékű hitel bevonásával tudná finanszírozni új otthonát. Különösen a 26-29 évesek körében válhat meghatározóvá a külső forrás: ebben a csoportban 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túlnyomórészt hitelből tudnak majd ingatlant vásárolni.
Mit üzen a NAV új ellenőrzési terve a vállalatoknak? – EY elemzés
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, amely világosan jelzi, hogy a hatóság a következő hónapokban is adatvezérelt, célzott kockázatelemzésen alapuló kiválasztással végzi ellenőrzési tevékenységét. Az EY adószakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a hatóság fő üzenete az önkéntes jogkövetés támogatása és adózói magatartás szerinti differenciált fellépés. Fókuszba kerül többek között a kiskereskedelmi adó, az e-kereskedelmi platformok, a futárszolgáltatók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fokozott ellenőrzése, a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak, valamint a globális minimumadó.
Az aktuális földgázszámlákban a rezsistop-kedvezményről is kapunk tájékoztatást
Az MVM folyamatosan végzi a számlázást, így a következő hetekben megérkeznek a gázszámlák; a számlában majd látni lehet, ha abban megjelenik a rezsistop-kedvezmény, gázszámlák esetében a "Támogatás, túlfizetés" soron, áramszámlákban pedig a "Támogatás" soron - tette közzé a vállalat szerdán a Facebook-oldalán.
Harmadik évüket zárták kiváló hozamokkal a nyugdíjpénztárak
A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak záró vagyonnal súlyozott átlagos nettó hozama 9,04 százalék lett tavaly, a 2025.decemberi 3,30 százalékos inflációval összevetve ez 5,56 százalékos reálhozamot jelent a pénztártagoknak, így a 2023-ban és 2024-ben kétszámjegyű átlagos nettó hozammal záró önkéntes nyugdíjpénztárak a 2025-ös hozammal együtt az elmúlt két évtized messze legjobb hozamteljesítményét érték el az előző három évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán publikált szektoradatokból.
Milyen betétbiztosítás vonatkozik a Revolut-nál lévő pénzekre?
Február eleje óta fut Magyarország legnagyobb Revolut kutatása, amelyben a BiztosDöntés.hu szakportál azt igyekszik felmérni, hogy a magyarok mennyire elégedettek a saját bankjukkal és a Revoluttal. A kérdés azért időszerű, mert a Revolut belátható időn belül megnyithatja magyarországi fióktelepét, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a hazai revolutosok magyar számlaszámot kaphatnak. A kérdőívet eddig több mint tízezren töltötték ki, de a szervezők összességében tizenötezer feletti válaszadót várnak. Az eredményeket a szakportál a kiértékelést követően publikálja majd.
Tokenizációs fordulat: 20 milliárd dollár felé száguldanak az RWA-k a blokkláncon
A pénzügyi piacok csendes, de annál jelentősebb átalakuláson mennek keresztül. A tokenizált valós eszközök (Real-World Assets, RWA) piaca megközelítette a 20 milliárd dollárt, miközben a legnagyobb globális vagyonkezelők és bankok egyre nagyobb léptékben telepítik át alapjaikat és pénzügyi termékeiket blokklánc-alapú infrastruktúrára. A kísérleti projektek kora lezárulni látszik – az intézményi tőke immár élesben skáláz.
Emelkedéssel zárták a keddi kereskedést a vezető Wall Street-i indexek
A hétfői mínuszok után kedden már felfelé kapaszkodtak a Wall Street-i indexek, elsősorban a technológiai részvények jó teljesítményének köszönhetően, miután enyhült az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos iparágakat fenekestől forgathat fel. Különösen jól teljesítettek a félvezetőgyártók és a korábban nyomás alatt lévő szoftvercégek részvényei is. A hétfői hóvihar miatti esést követően a légitársaságok és az utazási szektor erősen visszapattantak. A piaci hangulatot általánosságban a technológiai szektor hírei mellett a vámháborúval kapcsolatos fejlemények és a Fed döntéshozóinak munkaerőpiaccal kapcsolatos megjegyzései határozták meg. Lisa Cook szerint a mesterséges intelligencia a munkanélküliségi ráta esetleges emelkedéséhez vezethet, míg Christopher Waller azt mondta, hogy nem számít arra, hogy a mesterséges intelligencia megzavarja a munkaerőpiacot.
Kisebb elmozdulásokkal, vegyesen zártak a vezető európai indexek a vámháború fordulatai közepette
Kisebb elmozdulásokkal zárták a keddi kereskedést a mértékadó európai tőzsdék, ahol még tegnap is a vámháború fordulatai vetették a legnagyobb hullámokat. Múlt pénteken az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte Donald Trump országspecifikus vámjait, mire az elnök 10, majd 15%-os általános vám bevezetéséről beszélt. Tegnap azonban a Trump-adminisztráció egyetemesen 10%-os vámokat jelentett be, amelyek az ezúttal hivatkozott jogszabály alapján 150 napig lehetnek érvényben anélkül, hogy az amerikai törvényhozás meghosszabbítaná azokat. Ennek következtében azonban kérdésessé vált az eddig megkötött kereskedelmi megállapodások sorsa, így az Európai Unió fel is függesztette az EU-USA megállapodás ratifikációját.
Mit lett reggelre a forinttal?
Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek.
