Folyamatos fejlesztés és megújulás kell az exportpiacokon
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Optiwella beruházásának átadásán aláhúzta, hogy a telekommunikációs cég 860 millió forint értékű fejlesztése nyomán új generációs kiszolgáló- és gyártókapacitások jöttek létre a különböző eszközöket feldolgozó, felújító üzemben, amire a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében volt szükség. A projekthez az állam 500 millió forintos támogatást nyújtott.
"Így már nemcsak a távol-keleti és latin-amerikai, hanem az európai, észak-amerikai piacok megcélzása is lehetővé vált. Ráadásul ezek a fejlesztések megnyitják a lehetőséget arra, hogy a globális körforgásos chipbeszállítói láncba be tudjon csatlakozni a vállalat a távközlési mellett más innovatív ágazatokban, mint akár a járműipar" - mondta.
Arra is kitért, hogy folyamatos fejlesztés és megújulás nélkül nem lehetséges a siker az exportpiacokon, ahol egyre élesebb a verseny. Szavai szerint ez különösen igaz az olyan technológiaigényes ágazatokra, mint például a telekommunikáció.
"Az is látható, hogy Magyarországon kifejezetten komoly képességek jöttek létre a telekommunikáció és más digitális ágazatok területén" - fogalmazott.
Szijjártó Péter beszédében arról is beszámolt, hogy a világ a veszélyek korát éli a napjainkban, az utóbbi néhány évben többször feje tetejére állt a világgazdaság, előbb a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus miatt.
Felidézte, hogy a pandémia idején óriási vita zajlott a kívánatos gazdaságpolitikai lépésekről, a kormány ellenfelei pedig a beruházások támogatása helyett vissza akarták hozni a segélyalapú politikát.
"Akkor mi ezt hosszú vita után elutasítottuk, és azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett sokkal szívesebben vennénk részt inkább a munkanélküliség megelőzésének a finanszírozásában" - tudatta.
Majd hozzátette, hogy ennek céljából pedig nagy erőkkel folytatták a beruházó vállalatok támogatását. "És mivel a magyar gazdaság egy alapvetően exportorientált gazdaság, a magyar gazdaság növekedési potenciálja a külpiacokon van, hiszen akkorák vagyunk területileg és népességileg, amekkorák" - húzta alá.
"Tehát ha valaki - mondjuk úgy - ki akarja rúgni a ház oldalát, akkor a külpiacok felé kell tekintgessen, és ezért aztán az export növelése a magyar gazdaság egyik első számú növekedési forrása" - szögezte le.
"Ezért a Nemzeti Exportvédelmi Programmal azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy védjük meg a magyar vállalatok exportkapacitásait, védjük meg a magyar vállalatok exportpiacait, és támogassuk a magyar vállalatokat abban, hogy újabb és újabb exportpiacokat fedezzenek fel" - sorolta.
A miniszter kiemelte, hogy a program keretében 43 céget támogattak 64 milliárd forint összértékben, mintegy 130 milliárd forintnyi beruházást indukálva.
"És hogy ez mennyire vált be, azt mutatja, hogy 2020 óta minden egyes esztendőben megdöntöttük a nemzetgazdasági exportrekordot (.) És mostanra eljutottunk oda, hogy bár lakosságszám szerint csak a 95.-ek vagyunk a világ országai között, az exportteljesítmény tekintetében feljöttünk a 33. helyre" - mondta.
"Ez maga az exportteljesítmény volumene, a 33. legnagyobb a világon, így 62 hellyel előrébb vagyunk, mint ahogyan azt a fizikai méretünk, a lakosság mérete adott esetben indokolná vagy indokolta volna - mutatott rá.
Végezetül pedig hangsúlyozta hogy a világ tizedik legnyitottabb gazdaságaként Magyarország számára különös jelentősége van a világgazdaság akadálymentességének és szabadságának, a kormány ezért határozottan ellene van az ismételt blokkosodásnak, és sokkal inkább az összeköttetésekben érdekelt.
"Mivel minél kevesebb a kereskedelmi akadály, annál annál nagyobb lehetőségek nyílnak azon magyar vállalatok számára, (.) amelyek elérték azt a szintet, hogy már világszínvonalú teljesítményre képesek, és sok száz, sok ezer kilométerre lévő piacokon tudnak bizalmat és ezzel vevőket szerezni a szomszédos Szerbiától - mint ahogy hallhattuk - egészen akár Ecuadorig" - összegzett.
