Nincs, ami tompítsa a kamatemelést a lakáshitel piacon
Nagyot ugrottak a bankközi kamatok
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa április 22-én 100 bázisponttal 4,4 százalékra emelte az irányadó kamatot és ehhez hasonló mértékben, egy százalékponttal 7,4 százalékra nyitotta a kamatfolyosó tetejét. Mindez lehetővé teszi, hogy a banki hitelek árazása miatt jelenleg fontossággal bíró irányadó kamat szintje további komoly mértékben erősödjön a jelenlegi 5,85 százalékról.
A piac már beárazta a komoly mértékű drágulást. A pénzpiaci referenciakamatok eddig nem látott mértékben lódultak meg az elmúlt hetekben. Az ötéves referenciakamat (az 5 éves BIRS) a február 22-i előző kamatdöntés óta 130 bázispontot erősödött és értéke már most 6,5 százalékon van. A 10 éves kamatperiódusú, valamint a végig fix hitelek referencia kamataként szolgáló 10 és 20 éves BIRS 109 és 107 bázisponttal erősödött, aktuális értékük hajszállal volt március 22-én 6 százalék alatt.
Referenciakamatszint alatt a lakáshitel kamatok
Mindezek figyelembevételével a money.hu elemzői arra figyelmeztetnek, hogy eljutottunk oda, amikor a legjobb adósoknak kínált lakáshitelek esetében egy 20 millió forintos 20 évre, használt lakásra felvett hitel esetében az 5 legjobb ajánlatot adó bank kamata 5 és 10 éves kamatperiódus mellett messze a referenciakamat szintje alatt van, míg a végig fix hitelek esetében az 5. legkedvezőbb kamatot kínáló hitelintézet 5,99 százalékos ajánlata is mindössze egyetlen bázisponttal múlja csak felül a 20 éves BIRS mutató értékét. Öt hónappal ezelőtt még 100 bázispont volt itt a különbség.
Elfogyott a kamatemelés tompítására használható „csodaszer”
Ez azt jelenti, hogy a piaci lakáshitelek esetében már nem csak az infláció alatti kamatszintről beszélünk, hanem arról is, hogy egyre több banknál eljött negatív kamatfelár ideje. Ez pedig azt jelzi előre, hogy vége a moderált kamatemelésnek a lakáshitel piacon.
A bankok döntő része az elmúlt hónapokban a kamatfelár folyamatos csökkentésével tudta tompítani ügyfelei felé a referenciakamatok folyamatos emelkedését. Most, hogy ez eltűnt, a következő hetekben a pénzpiaci kamatszintek emelkedését pontosabban lekövető, s így vélhetően komolyabb mértékű lakáshitel-emelkedésre lehet felkészülni.
Mindez annak fényében kifejezetten aggasztó jel a money.hu szakértői szerint, hogy az MNB friss inflációs jelentésében a pénzromlás ütemének további gyorsulását várja, és 2022. egészére akár 9,8 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tart. Emiatt a jegybanki kamatemelések tovább tartanak majd, s a bankok ezeket egyre többször egy az egyben lesznek kénytelenek továbbhárítani a hitelfelvevőkre.
Az „ingyenpénz” csak kötötten használható hitelezésre, ráadásul jobb helye is van…
Természetesen a pénzintézetek likviditása jelentős, nagyon sok megtakarítás van a bankokban, s ezek jó része ráadásul kamatot nem fizető folyószámla vagy látra szóló betét. Ezek hitelezési forrásként való felhasználása ugyanakkor meglehetősen kötött.
A money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a jegybank kiemelten fontosnak tartja a lejárati összhang biztosítását, tehát azt, hogy a hosszú futamidejű hiteleket hasonlóan hosszú forrásokból fedezzék a bankok. A pénzintézeteknek tavaly júliustól a lakossági jelzáloghitel-állományukat a korábbi 20 helyett már legalább 25 százalékban jelzáloglevél kibocsátásával kell finanszírozniuk. Ez a szint idén októbertől 30 százalékra emelkedik. Ráadásul a fedezetül szolgáló jelzáloglevelek minimális futamideje 3 évre emelkedett. A jelzáloglevelek kamatait pedig alapvetően befolyásolja a pénzpiaci kamatszint.
Ráadásul a látra szóló betétekből származó forrást a legoptimálisabban épp az egyre drasztikusabban emelkedő, jelenleg irányadó kamatnak számító egyhetes jegybanki betétben érdemes elhelyezniük a bankoknak. Itt hitelezési kockázat nélkül érhetnek el jóval magasabb marzsot – más kérdés, hogy az inflációhoz képest az 5,85 százalékos éves kamat is negatív reálkamatot jelent.
