Francia kriptoadó-fordulat: a stabilcoinra váltás is adókötelessé válhat
Stabilcoinra váltás: megszűnhet az adóhalasztás
Jelentős változás körvonalazódik a francia kriptovaluta-adózásban. A Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága október 7-én elfogadta azt a módosító javaslatot, amely 2027. január 1-jétől adóköteles ügyletté tenné a kriptovaluták bizonyos stabilcoinokra történő átváltását. A Nicolas Sansu képviselő által benyújtott I-CF1826 indítvány egyelőre bizottsági szinten kapott támogatást, így a tervezett kezdőnap sem tekinthető véglegesnek.
A jelenlegi francia szabályozás a feltételeknek megfelelő magánszemélyi kriptoügyleteknél általában lehetővé teszi, hogy az egyik digitális eszköz másikra cserélése ne járjon azonnali nyereségadóztatással. Ebbe a körbe a Bitcoin vagy az Ethereum megfelelő stabilcoinra váltása is beletartozhat. A befektető így csökkentheti árfolyamkitettségét anélkül, hogy rögtön hagyományos pénzre váltaná a vagyonát.
A mostani elképzelés ezt a lehetőséget szűkítené. A módosítás azokra a cserékre vonatkozna, amelyek során a befektető az Európai Unió MiCA-rendelete szerinti elektronikuspénz-tokent, illetve az ahhoz kapcsolódó jogot kap. A jogi besorolás ezért meghatározó: a javaslatot nem lehet automatikusan minden, köznyelvben stabilcoinnak nevezett eszközre kiterjeszteni.
A változtatás gyakorlati jelentősége abban állna, hogy az adózási esemény már a kriptopiacon belül bekövetkezhetne. Nem feltétlenül lenne szükség euróban történő eladásra vagy bankszámlára utalásra ahhoz, hogy az addig felhalmozott nyereséget el kelljen számolni. Ez különösen azoknak lenne fontos, akik piaci bizonytalanság idején stabilcoinban tartják átmenetileg befektetéseik értékét.
Miért került célkeresztbe a stabilcoin?
Az indítvány indoklása szerint a jelenlegi rendszer eltérően kezeli a gazdasági szempontból hasonló helyzeteket. Ha valaki a felértékelődött kriptovalutáját közvetlenül hagyományos pénzre váltja, adóköteles nyeresége keletkezhet. Ha azonban ugyanezt egy hagyományos devizához kötött stabilcoinra cseréli, az ügylet az alkalmazható szabályok alapján elkerülheti az azonnali adóztatást.
A javaslat benyújtója arra is rámutatott, hogy a stabilcoinok fizetésre és további kriptovaluták vásárlására egyaránt használhatók. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy a befektető kivitte-e pénzét a kriptoökoszisztémából. A vita arról is szól, mikor indokolt adózási szempontból realizáltnak tekinteni a korábban elért értéknövekedést.
A tervezet nem egyszerűen a stabilcoin birtoklására vetne ki új adót. A hangsúly a meghatározott eszközre történő átváltáson és az ahhoz kapcsolódó nyereség vagy veszteség megállapításán van. Ez lényeges különbség, mert a stabilcoin tartása, fogadása és egy nyereséges kriptobefektetés stabilcoinra cserélése eltérő ügylet lehet.
Így számítanák ki az adózási eredményt
A módosítás az érintett ügyletek eredményének meghatározását is rendezné. A nyereséget vagy veszteséget az eladott kriptoeszköz értékesítési értéke és megszerzési költsége közötti különbség alapján számítanák ki. Az igazolt tranzakciós kiadások az értékesítési érték meghatározásakor levonhatók lennének.
Egy egyszerűsített példa szerint, ha valaki 10 000 euróért vásárolt kriptovalutát később 15 000 euró értékű, a szabály alá tartozó stabilcoinra váltana, a különbség 5000 euró lenne. Ez az igazolt költségek és az alkalmazandó további rendelkezések figyelembevétele előtt mutatná az ügylet nyereségét. A példában tehát nem a teljes 15 000 euró lenne a nyereség, hanem a megszerzési értékhez képesti növekmény.
A 2027. január 1-je előtt megvásárolt eszközöknél kétféle megoldást kínálna az átmeneti szabályozás. A befektetők használhatnák az egyes eszközök dokumentált vételárát, vagy a 2026. december 31-én meglévő portfólió teljes megszerzési költségét oszthatnák fel az akkor tartott eszközök között, azok egymáshoz viszonyított értéke alapján.
A portfólióarányos megoldás választása visszavonhatatlan lenne. Erről az első olyan adóbevallás benyújtásakor kellene dönteni, amely a tervezett hatálybalépés utáni adóköteles értékesítést tartalmazza. A vételi bizonylatok, a tranzakciós előzmények és a költségadatok így különösen fontossá válhatnának az átállás során.
Tíz évig továbbvihető kriptoveszteségek
A szigorítás mellett érdemi könnyítés is szerepel a költségvetési vitában. A pénzügyi bizottság október 7-én támogatta Daniel Labaronne I-CF798 számú módosító javaslatát, amely tíz évre lehetővé tenné a megfelelő kriptoügyletekből származó veszteségek továbbvitelét. Az el nem számolt veszteséget ezen időszakon belül a feltételeknek megfelelő későbbi nyereségekkel lehetne szembeállítani.
A jelenlegi keretrendszerben az érintett magánszemélyi kriptoügyletek vesztesége általában az ugyanabban az adóévben keletkező nyereséget csökkentheti. Ha nincs elegendő ilyen nyereség, a fennmaradó veszteség a következő években nem használható fel ugyanilyen módon. Ez kedvezőtlen helyzetet teremthet azoknak, akik egyik évben veszteséggel zárnak, majd később nyereséget érnek el.
Az új elképzelés hosszabb időszakra kapcsolná össze a befektetési eredményeket. Egy rossz piaci év vesztesége nem feltétlenül veszne el adózási szempontból csak azért, mert a befektető későbbi időszakban tudja visszanyerni a korábban elveszített összeget. A felhasználhatóság pontos feltételeit azonban a véglegesen elfogadott szabályok határoznák meg.
Mit jelentene ez egy befektetőnek?
Szemléltetésként tegyük fel, hogy valaki egy évben 8000 euró elszámolható kriptoveszteséget realizál, de nincs olyan nyeresége, amellyel ezt szembeállíthatná. Ha egy későbbi évben 5000 euró megfelelő nyereséget érne el, a tervezett rendszerben a korábbi veszteség felhasználható lenne annak csökkentésére. A fennmaradó összeg további elszámolhatósága a tízéves időkorláttól és a végleges rendelkezésektől függne.
A veszteség továbbvitele nem állami kártérítés és nem automatikus pénzvisszatérítés. Az intézkedés az adózási szempontból realizált, jogosult veszteségek későbbi figyelembevételét tenné lehetővé. Önmagában attól, hogy egy továbbra is tartott kriptovaluta árfolyama visszaesik, még nem keletkezne ilyen elszámolható veszteség.
Külföldre költözéskor is felmerülhetne kriptoadó
A harmadik jelentős módosítás a nagyobb kriptovagyonnal rendelkező, adóilletőségüket külföldre helyező befektetőket érintené. A pénzügyi bizottság október 8-án elfogadta Nicolas Sansu I-CF1822 számú indítványát, amely bizonyos kriptoeszközökre is kiterjesztené a távozáshoz kapcsolódó adóztatást. A javaslat a feltételek teljesülése esetén a 800 000 eurót meghaladó összértékű kriptoállományhoz kapcsolódó nem realizált nyereséget érintené.
A tervezet szerint az érintett adózónak a költözést megelőző tíz évből legalább hat évben francia adóilletőséggel kellett rendelkeznie. A vagyonhatár vizsgálata az adóháztartás tagjainak közvetlenül vagy szolgáltatón keresztül tartott, megfelelő kriptoeszközeire is kiterjedne. Nem arról lenne tehát szó, hogy minden külföldre költöző kriptotulajdonost automatikusan új teher sújtana.
Az úgynevezett exit tax azért különleges, mert nem feltétlenül kapcsolódik tényleges értékesítéshez. Az adóztatás alapja a költözés időpontjában fennálló, még el nem adott eszközök értéknövekedése lehetne. A fizetés, az esetleges halasztás és a későbbi elszámolás konkrét következményeit ugyanakkor csak a végleges jogszabály és az adott élethelyzet alapján lehetne megítélni.
Franciaországban bizonyos pénzügyi eszközökre már létezik távozáshoz kapcsolódó adózási rendszer. A mostani kezdeményezés a kriptoeszközöket is bevonná az ilyen jellegű kezelésbe. A bizottsági elfogadás azonban ebben az esetben sem jelenti azt, hogy az új rendelkezések már alkalmazandók lennének.
Milliárdos kriptoaktivitás, eltérő adózási adatok
A francia adópolitikai vita hátterében a digitális eszközökkel kapcsolatos gazdasági aktivitás nagysága is szerepet kap. A bemutatott Chainalysis-becslés 2025-re 9,4 milliárd dollárnyi potenciálisan adóköteles kriptoaktivitást azonosított Franciaországhoz kapcsolódóan, hat vizsgált blokkláncon. Az összeg különböző típusú műveleteket foglalt magában, ezért nem tekinthető egységes nyereségadatnak.
A becslésből 1,7 milliárd dollár kriptojövedelemhez, 2,5 milliárd dollár realizált nyereséghez, 5,2 milliárd dollár pedig fizetésekhez kapcsolódott. A 9,4 milliárd dollár nem be nem fizetett adót és nem várható állami bevételt jelent. A potenciálisan adóköteles aktivitás értéke és az abból ténylegesen megállapítható adókötelezettség között jelentős különbség lehet.
Összehasonlításként a francia adózók 2024-re körülbelül 24 000 bevallásban összesen 368 millió euró kriptovaluta-árfolyamnyereséget jelentettek. Ez azonban másik évre és szűkebb tranzakciós kategóriára vonatkozó adat. A két szám közvetlen összevetéséből ezért nem lehet megbízhatóan kiszámítani az eltitkolt jövedelmet vagy az adóelkerülés nagyságát.
DAC8: több adat kerülhet az adóhatóságokhoz
A francia javaslatokkal párhuzamosan az Európai Unióban bővül a kriptoügyletek adóügyi átláthatósága. A DAC8 irányelvhez kapcsolódó szabályok alapján 2026. január 1-jétől az érintett szolgáltatóknak ügyfélazonosítási és tranzakciós adatokat kell gyűjteniük adóhatósági jelentési célokra. A 2026-os naptári évre vonatkozó információk hatóságok közötti cseréje az ütemezés szerint 2027-ben következik.
Az adatszolgáltatás a kriptovaluta és hagyományos pénz közötti váltásokon túl kripto–kripto ügyleteket, valamint bizonyos külső tárcákhoz kapcsolódó átutalásokat is érinthet. A jelentendő információk között szerepelhet az ügyfél neve, adóazonosítója, adóilletősége és a megfelelő tranzakciók adatai. Az egyes nemzeti adószabályokat azonban ez az adatgyűjtési keret nem helyettesíti.
A jelentendő tranzakció nem feltétlenül adóköteles tranzakció. Egy művelet bekerülhet a szolgáltató nyilvántartásába és az adóhatóságnak továbbított adatok közé anélkül, hogy önmagában fizetendő adót eredményezne. A jelentési kötelezettséget és az adókötelezettséget ezért minden esetben külön kell értelmezni.
Biztonsági aggályok miatt jogvita is indult
A francia DAC8-végrehajtás ellen kriptoszolgáltatók is felléptek. A Bull Bitcoin és a Paymium a vonatkozó rendelet sürgős felfüggesztését kérte, miközben külön eljárásban annak megsemmisítését is kezdeményezte. A vita egyik központi kérdése az ügyféladatok gyűjtésének és tárolásának biztonsági következménye volt.
A Bull Bitcoin szerint a kriptotulajdonosokról összegyűjtött részletes információk központosítása kockázatokat teremthet. A vállalat azokra a bűncselekményekre is hivatkozott, amelyekben digitális eszközök tulajdonosai váltak célponttá. Az aggályok tehát az adózási átláthatóság mellett a személyes és vagyoni biztonság kérdését is érintették.
A francia Államtanács szeptember 17-én elutasította a sürgős felfüggesztési kérelmet, mert nem találta igazoltnak az ehhez szükséges sürgősséget. Ez az eljárási döntés nem azonos a rendelet elleni teljes jogi kifogás érdemi elutasításával. A külön megsemmisítési eljárás a beszámoló időpontjában még folyamatban volt.
Saját tárca: más a letétkezelés és más az adózás
Az európai szabályozási környezet összetettségét a spanyol példa is mutatja. A bemutatott szeptemberi adóhatósági állásfoglalás szerint az adózó által közvetlenül ellenőrzött saját tárcákban tartott kriptoeszközök nem tartoznak a külföldi letétkezelésre vonatkozó 721-es nyomtatvány jelentési kötelezettsége alá. A megkülönböztetés alapja az, hogy a tulajdonos maga rendelkezik-e az eszközök felett, vagy külföldi harmadik fél őrzi azokat.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a saját tárcákhoz kapcsolódó minden művelet kívül maradna az adatszolgáltatáson. Ha egy tranzakció a DAC8 hatálya alá tartozó szolgáltatón keresztül történik, annak megfelelő adatai bekerülhetnek a jelentési rendszerbe. A külföldi vagyon bejelentése, a szolgáltatói adatszolgáltatás és a nyereség adóztatása három különböző kérdés.
A francia befektetők számára most a 2027-es költségvetés további tárgyalása lesz meghatározó. A stabilcoinra váltás adóztatása, a tízéves veszteségelszámolás és a kriptoeszközökre tervezett exit tax együtt jelentősen átalakíthatná a befektetések adózási környezetét. Egyelőre azonban bizottság által támogatott javaslatokról van szó, amelyek végleges tartalma és hatálybalépése a jogalkotási folyamat során még változhat.
