Harmadával esett vissza tavaly a budapesti újlakás-forgalom

A megelőző évhez képest 2022-ben visszaesést láthattunk a budapesti újlakás-piacon. A folyamatosan növekvő inflációval, lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédunkban zajló háború kitörésével és eszkalációjával, valamint a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet az év elején még lendületben maradt a választásokhoz köthető plusz jövedelmeknek, illetve a különböző lakástámogatási elemeknek – ezen belül is hangsúlyosan a Zöld Otthon Program keretében igényelhető kedvező hitelkonstrukciónak – köszönhetően, ám az év végére már látványosan befékezett a piac. „Míg a januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően a pénzügyi válságból való kilábaláskor, 2015 első felében találkozhattunk. Az 5900-as összesített forgalom éves szinten 30%-os csökkenést jelent” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Kétlakásosnál nagyobb projekteket tartalmazó adatbázisuk szerint 2022-ben minden negyedik új lakás (összesen 1550) a XIII. kerületben talált vevőre. 1060 darabbal a XI. kerületé a képzeletbeli ezüstérem, melyet a IX. kerület követett 610 eladott ingatlannal. A három kerület együtt az összforgalom 54%-át adta.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a beruházók fantáziáját is sorrendben pont ez a három kerület mozgatta meg leginkább. A tavaly újonnan értékesíteni kezdett – a 2021-es volumenhez képest 15%-os csökkenést jelentő – 6350 új lakásból 1770 a XIII., 1330 a XI. és nagyjából 950 a IX. kerületben épül fel. A Pest peremi, nagyrészt kertvárosi(as) kerületekben, az előző 2-3 évhez képest mintha alábbhagyott volna a beruházói aktivitás. A fejlesztők által nagyjából két éve felfedezett Soroksár (XXIII. kerület) mellett csak a XV. kerületben indult 100 lakás feletti új értékesítés.

A lakásszám mellett érdemes azt is megnézni, hogy ezek az ingatlanok hány új projekt keretében épülnek fel. Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint, a tavaly értékesíteni kezdett 235 új társasházból 43 a XI., 34 pedig a III. kerületben található, majd kissé lemaradva, 21, illetve 19 beruházással a XIII. és a XIV. kerületek következnek. Egyedül az I. kerületben nem indult új beruházás. A lakásszám és projektszám hányadosa, azaz az átlagos projektméret természetesen adottság függő. A 27 lakásos – a 2021-es 36-hoz képest látványosan kisebb – budapesti átlagos beruházás volumen alatt vannak jellemzően a kertvárosi területek (mindössze 3-4 lakás között pl. a XVI., XVII. és XVIII. kerületben), míg másik végletként, a IX. kerületben átlagosan 190, a XIII. kerületben pedig 84 lakásos társasházi fejlesztések indultak tavaly. A lakásépítők növekvő megfontoltságát mutatja, hogy míg 2021-ben összesen 41 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből 25 meghaladta a 100 lakásos volument, tavaly már csak 31 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 20 éri el a 100 lakásos méretet.

A piac tehetetlenségéből adódóan, a lakásépítések számában idén még akár növekedést is láthatunk. Míg az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten (ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel), addig 2023-ra 7100 megépülésére számítunk. Valkó Dávid szerint ugyanakkor a növekedés nem vehető biztosra, mivel ebből, a jelenlegi állapot szerinti volumenből a piacot jellemző csúszások miatt év végére rendre százas nagyságrendű lakásátadás tolódik a következő évre. „Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése: az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. Nagyjából ezer lakásátadás várható a IX. kerületben, míg a III. és XIV. kerületben mintegy 700-700 darab. Mindemellett 2024-re is több mint négyezer, értékesítés alatt álló lakást tartalmaz adatbázisunk, sőt, közel háromezret már 2025-2026-os átadással hirdetnek. Ez a szám az újabb és újabb projektek indításával folyamatosan növekszik” – sorolja a kínálati adatokat az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Noha az új lakásokat érintő lakásvásárlási támogatások 2023-ban is hozzáférhetőek maradnak, egy nyár végi bejelentéssel mindenesetre haladékot kaptak a beruházók a piacra lépésre, ugyanis két évvel, 2028 végéig kitolták a kedvezményes, 5%-os lakásáfa alkalmazhatóságát abban az esetben, ha az építési engedélyt 2024 végéig megszerzi a projekt. Így, ebben a jelenlegi, visszaeső kereslettel jellemezhető környezetben a kínálat időben „elhúzásával” nagyobb teret kaphat a piaci önszabályozás, azaz a lakásépítők kivárhatják az értékesítés elkezdéséhez kedvezőbb lehetőséget.

Az, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet, negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre. A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem mindegy negyedik a XI. kerületben található.

A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett jogosan bízhatnak abban, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások. Ugyan egyre gyakoribb a minimális áralku lehetősége ebben a szegmensben is, ám jellemzően csak a nagyobb alapterületű, nagy terasszal rendelkező, vagy eleve rosszabb adottságú lakásoknál. Jelenleg, építés vagy tervezés alatt álló lakások közül választva, a 2024-es átadásúakra szűrve az OTP Jelzálogbank adatbázisát mintegy 1,5 millió Ft/m2 átlagár adódik Budapesten, ami egy év alatt 25%-os drágulást jelent. A legolcsóbb új lakásokat nagyjából 800 ezer forintos, míg a legdrágábbat négymillió forintot is meghaladó négyzetméteráron lehet ma megvásárolni.