Hitelföldrengés 2024-től: olcsóbb lakáshitelek, kisebb önrész, nagyobb babaváró, 50 milliós CSOK Plusz

A lakossági hitelek és családtámogatások legtöbbjénél jelentős változásokat tapasztalhatnak az érdeklődők és igénylők 2024. január elsejétől. A CSOK-ot alapjaiban átalakította a kormány, és a babaváró támogatás feltételei is lényegesen módosultak. A piaci kamatozású lakáshiteleknél a januártól lejjebb vitt kamatplafon hatására lesznek alacsonyabbak a törlesztőrészletek, az ügyfelek már 7 százalék alatti THM-ekkel is találnak jelzálogkölcsönöket.

A legfontosabb változás, hogy januártól már nem lehet igénylést beadni az utóbbi időben hagyományos vagy városi CSOK-nak hívott eddigi családi otthonteremtési kedvezményre. Így azok már nem jutnak lakástámogatáshoz, akiknél nincs tervben további gyermek vállalása, és nem valamelyik preferált kistelepülésen lévő ingatlanra vennék fel a megmaradó falusi CSOK-ot.

Január 1-től elindul a CSOK Plusz

A 2024-től már nem igényelhető hagyományos CSOK pótlására január 1-től elindul a CSOK Plusz hitelprogram, amivel vissza nem térítendő támogatáshoz ugyan nem lehet hozzájutni az igénylésnél, cserébe viszont a kamattámogatott hitelösszeg jóval magasabb, mint eddig. Egy gyermek vállalásával 15, két gyermek vállalásával 30, három gyermek vállalásával 50 millió forint kamattámogatott, legfeljebb 3 százalékos kamatozású lakáshitelt lehet felvenni.

Az új hitelfeltételeiket már közzétevő bankok ajánlatai alapján lesznek 3 százaléknál hajszálnyival jobb kölcsönök. Ezek teljes hiteldíj mutatója (THM) azonban csak néhány századszázalékkal marad el a hagyományos CSOK 3,04 százalékától, éppen csak annyival, hogy már kettessel kezdődjön az ajánlat, így a törlesztőrészletekben nem lesznek érdemi különbségek.  

A CSOK Pluszt csak házaspárok vehetik fel. A már meglévő gyerekeket figyelembe veszik a maximális hitelösszeg meghatározásánál, de ezt a támogatott kölcsönt csak azok igényelhetik, akik újabb gyermeket is vállalnak. A CSOK Plusz abban az esetben vehető igénybe, ha a gyermekvállalás a szerződéskötés után történik, kivéve a 2024. január 1. és március 31. között igénylők esetében, ebben az időszakban ugyanis nem gond, ha megelőzi a gyermek születése a hiteligény benyújtását.

A CSOK Pluszhoz kapcsolt kedvezmények ezzel nem érnek véget: a szerződéskötéstől számított második és minden további gyermek után a fennálló tőketartozásból 10-10 millió forintot elenged az állam. A CSOK Plusz igényelhető együtt a babaváró hitellel és a falusi CSOK-kal is. Az új támogatott hitellel vásárolt ingatlan esetében sem kell kifizetni a vagyonszerzési illetéket, ami egyébként 4 százalék lenne, viszont a CSOK-hoz eddig járó áfa-visszaigénylési lehetőségekkel csak akkor lehet élni, ha falusi CSOK-ot is felvesznek az igénylők.  

Több támogatás vehető fel a kistelepüléseken

A hagyományos CSOK-kal ellentétben a falusi CSOK-ot megtartotta a kormány, sőt még bővítette is a programot. 2024. január 1-től ugyanis új építésű ingatlanra is fel lehet majd venni a támogatást. A korábbinál lényegesen magasabb támogatási összeget igényelhetnek, akik a 2630 preferált kistelepülésen vesznek használt ingatlant:

- egy gyermek után a korábbi 600 ezer forint helyett 1 millió,
- két gyermek után a korábbi 2,6 millió forint helyett 4 millió,
- három gyermek után a korábbi 10 millió helyett 15 millió forint támogatás igényelhető.

A támogatási összeg legfeljebb felét lehet a vételár kifizetésére fordítani, a fennmaradó részt bővítésre, korszerűsítésre kell költeni. Ha meglévő, preferált kistelepülésen lévő ingatlant szeretne az igénylő bővíteni vagy korszerűsíteni, akkor

egy gyermek után 600 ezer forint,
két gyermek után 2 millió forint,
három gyermek után 7,5 millió forint támogatást tudnak igénybe venni.

Újépítésű ingatlanok esetén a támogatási összegek az alábbiak:

- egy gyermek után 600 ezer forint,
- két gyermek után 2,6 millió forint,
- három gyermek után 10 millió forint.

A falusi CSOK mellé igényelhető kamattámogatott kölcsön összege két gyermek után legfeljebb 10, három gyermek után legfeljebb 15 millió forint. Ha ez kevésnek bizonyul, és az igénylő CSOK Pluszra is jogosult, akkor dönthet úgy, hogy a falusi CSOK támogatás mellé a CSOK Plusz hitelt veszi fel, ezzel összesen akár 65 millió forintból is gazdálkodhat (15 millió forint állami támogatás és 50 millió forint kamattámogatott hitel).

Szigorúbb lesz a babaváró hitel, de nő az összege

Jelentősen szigorodnak januártól a babaváró hitel feltételei, 2024-ben már csak azok a fiatal házaspárok vehetik igénybe a támogatást, ahol a házaspár nő tagja 30 év alatti. Ezidáig 40 éves korig volt lehetőség az igénylésre. 2024-ben a 30-40 év közöttiek csak abban az esetben folyamodhatnak a kamatmentes kölcsönért, ha igazolják legalább 12 hetes várandósságukat. 2025-ben már erre sem lesz lehetőség, és csak a 30 évnél fiatalabbak tudják majd felvenni a kölcsönt.

Jó hír viszont, hogy a babaváró hitel maximális összege a korábbi 10 millió forint helyett 11 millió forintra nőtt januártól. Ezzel összhangban minimálisan megemelkedik a maximum vállalható törlesztőrészlet összege is, 50 ezerről 51 ezer forintra.

Januártól olcsóbban vehetünk fel lakáshitelt

A lakáshitelek önkéntes kamatplafonját a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére 2023. október 9-től alkalmazzák a bankok, amelyek akkortól 8,5 százalékra vagy az alá vitték le a lakáscélú jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). 2024. január 1-től ez a kamatplafon 7,3 százalékra csökken. A bankok által már meghirdetett új kamatfeltételek alapján az ajánlatok többsége 7,0 és 7,3 közötti THM-mel kínálja a lakáshitelt az átlagos keresetű ügyfeleknek, akik találhatnak 7 százalék alatti kölcsönt is. Magasabb jövedelemre továbbra is lehet kapni valamivel olcsóbb lakáshitelt, és az ilyen ügyfelek több 7 százalék alatti THM-ű kölcsönből válogathatnak.  

Bank360.hu hitelkalkulátorának számításai alapján a kamatplafon bevezetése előtt az átlagos ügyfeleknek 600 ezres nettó jövedelemre 20 éves futamidővel 20 millió forintos lakáskölcsönt legkedvezőbb esetben 168 ezer forintos havi törlesztőrészletre adtak a bankok, de volt 184 ezer forintos ajánlat is. Ez az első kamatplafontól 158-167 ezer forintra csökkent. A 2024-től élő ajánlatok szerint ilyen hitelnél már 146 ezer forintos törlesztőrészletet is találni, míg a jellemzőbbek 152-154 ezer körüliek.

A fiatalok 10 százalék önerővel is kapnak jelzálogkölcsönt

Beváltotta a kormány és a saját ígéretét a Magyar Nemzeti Bank, amely ennek érdekében módosította a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló rendeletét. Ez alapján 2024. január elsejétől a 41. életévüket még be nem töltött ügyfeleknél és adóstársaknál a lakóingatlan értékének 90 százalékát is elérheti az építésre vagy vásárlásra nyújtott lakáshitel összege az általánosan előírt 80 százalék helyett.

A bankoknak nem kötelező elmenni eddig a maximumig a hitelezés során, általában vagy a konkrét kölcsönügyletnél megszabhatnak ennél magasabb önerőarányt is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy többnyire hajlandóak hitelezni a jegybank rendeletében meghúzott határig. Ebből fakadóan arra lehet számítani, hogy januártól lesznek bankok, amelyek a 41 év alattiaktól csak 10 százalék önrészt kérnek. Ez azonban bankonként, az ügyfelek jövedelmétől és a konkrét ingatlantól függően is változhat. Az új szabály a kedvezményes és támogatott lakáshitelekre egyaránt érvényes.

2024-től csökkent a maximális törvényi THM

A hitelező pénzintézetek a törvény szerint nem nyújthatnak olyan kölcsönt a fogyasztóknak, amelynek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

Mivel az alapkamat csökkent az előző, június elsejei fordulóponthoz képest, januártól valamivel alacsonyabb lesz az előírt maximum, a személyi kölcsönöknél 35,5 százalék a korábbi 37 százalék után.

Hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruhitelek és kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök esetén a teljes hiteldíj mutató magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Ezeknél a hiteltípusoknál a tavalyi 52 százalékos maximum THM januártól 50,5 százalékra csökken. (Ez a THM-plafon nem keverendő össze a lakáshitelek ideiglenes kamatplafonjával, hiszen az előbbi törvényi előírás, utóbbi pedig a bankok önkéntes vállalása.)