Hogyan léphet szintet a hazai e-egészségügy?

Erős alapok, eltérő szerepek

Az elmúlt évtizedben a magyar egészségügy digitális átalakulását több fontos mérföldkő jelezte. A 2017-ben indult EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) mára a leletek, receptek, beutalók és ellátási dokumentumok hiteles digitális tárhelyévé vált. A pandémia alatt életre hívott, ma EgészségAblak néven ismert mobilalkalmazás a modern, zsebben hordható egészségügyi asszisztens szerepét tölti be. Ezt egészíti ki a 1812-es számon hívható Egészségvonal és a hozzá kapcsolódó weboldal is, amely napi 24 órában kínál szakmai 
tájékoztatást.

A PwC kutatása alapján a platformok ismertsége és használati intenzitása eltérő képet mutat. Az EESZT Lakossági Portált a megkérdezettek 83%-a ismeri, és kétharmaduk aktívan használja is. Az EgészségAblak bár később indult, figyelemreméltó sikertörténetté vált – a válaszadók közel kétharmada ismeri, és a letöltők 91%-a használja is az applikációt, ami kiemelkedő elköteleződést jelez. Ezzel szemben az Egészségvonal 20% körüli 
ismertsége elmarad a várakozásoktól. 

Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője szerint a felhasználók számára egyértelművé kell tenni, hogy ezek a csatornák egy rendszer részei. A lakosság 62%-a ugyanis nem tudja megítélni, hogy ez a három szolgáltatás összetartozik-e, és mindössze egyötöde ismeri fel, hogy egyetlen központi digitális 
ökoszisztéma részeiről van szó. 

A leletek és receptek elérhetősége csak az első lépés

A használati mintázatok arra utalnak, hogy a lakossági digitális egészségügy ma még főként az adatokhoz való hozzáférésről szól. Az EESZT Lakossági Portálja szinte kizárólag „dokumentumtárként” működik, az EgészségAblak ugyanezt az alapot aktívabb szolgáltatás- és információkereső funkciókkal egészíti ki. Mindkét platformon továbbra is az ellátási dokumentumok, leletek és receptek visszakeresése dominál, de az időpontfoglalás – az egyik legismertebb aktív ellátásszervező funkció – már a mobilalkalmazás negyedik leggyakrabban használt funkciója. 

A válaszadók a vizsgált digitális egészségügyi platformokat szakmailag hitelesnek és megbízhatónak tartják. Ez különösen az EgészségAblak és az EESZT esetében magas ajánlási hajlandóságban is megmutatkozik, míg az Egészségvonalat használók szűkebb körében az élőhangos segítségnyújtás elégedettségi mutatói emelkednek ki. 

„Az alapok kiválóak, a bizalom megvan. Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyságát ki lehessen használni, az egyes lakossági szolgáltatási platformokat egyetlen, könnyen érthető márkaként, transzparens szolgáltatási logika mentén kell definiálni. Ez nemcsak a felhasználók dolgát könnyítené meg, de a fejlesztési források hatékonyabb összpontosítását is segíthetné” – mutat rá a szakértő. 

A leletmegtekintéstől a személyesre szabott segítségnyújtásig

A PwC szakértői szerint a digitális egészségügy következő fejlődési szakaszát nem elsősorban a mesterséges intelligencia vagy újabb technológiai megoldások bevezetése hozza el, hanem az, ha a lakosság számára valóban használható, élethelyzetekre épülő megoldások születnek. A jelenlegi digitális egészségügyi platformok többsége  jól működik „irattárként”, de csak korlátozottan segíti a felhasználót abban, hogy megszervezze az ellátását vagy magabiztosabban döntsön a következő lépésekről. 

A jövő digitális egészségügyének ezért a páciens szemszögéből kell építkeznie. A cél nem az újabb funkciók halmozása, hanem olyan integrált szolgáltatások kialakítása, amelyek végigvezetik a felhasználót az egészségügyi folyamatokon: segítenek értelmezni a leleteket, támogatják a szükséges következő lépések megtételét, egyszerűvé teszik az időpontfoglalást, és csökkentik a bizonytalanságot. 

A lakossági digitális egészségügy fejlesztése fokozatos építkezést kíván - érvelnek a PwC szakértői. Elsőként a meglévő szolgáltatások használhatóságát, átláthatóságát és összhangját kell megerősíteni, erre épülhetnek a fejlettebb, proaktív, majd később mesterséges intelligenciával támogatott megoldások.  

Az erre kidolgozott érettségi modell jól szemlélteti a lakosság számára nyújtott szolgáltatási érték növelését. A magasabb érettségi szintek felé haladva a rendszerek az adatok egyszerű megjelenítésétől fokozatosan jutnak el az értelmezésen és az ügyintézés támogatásán át a személyre szabott, proaktív segítségnyújtásig. Ez a modell egyben fejlesztési iránytűként is szolgálhat: arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlettebb, akár mesterséges intelligenciára épülő megoldások csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok stabil, jól működő és a felhasználók számára könnyen érthető alapokra épülnek. Ennek megfelelően a digitális egészségügy fejlesztésének 
középpontjában nem a technológia, hanem a páciens élethelyzeteinek hatékony támogatása kell, hogy álljon. 

„Az, hogy a leletek, receptek és beutalók digitálisan elérhetők, óriási előrelépés, de a felhasználói bizonytalanság ettől még nem tűnik el automatikusan” – hangsúlyozza Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadási csapatának vezetője. „A páciens sokszor nem az adatot keresi önmagában, hanem azt próbálja megérteni, mit jelent számára a következő lépés: kell-e orvoshoz fordulnia, hol tud időpontot foglalni, vagy mit kezdjen egy frissen kapott eredménnyel. A következő érettségi szintet ezért azok a megoldások jelenthetik, amelyek az adatok megmutatása mellett eligazodást is adnak a felhasználónak.” 

Az eRecept már megoldott egy problémát, de a jövőbeli sikerhez ennél többre van szükség

Az eRecept jól példázza, milyen gyorsan válhat tömegesen használt szolgáltatássá egy digitális megoldás, ha egyértelmű és gyakori élethelyzetre ad választ. A Covid-időszakban a digitális receptfelírás aránya rövid idő alatt 70%-ról 90% fölé emelkedett, és mára páciens oldalon is az egyik leggyakrabban használt funkcióvá vált mind az EESZT-ben, mind az EgészségAblakban. Később a mobilapplikáció kiegészült további gyógyszerellátáshoz 

kapcsolódó funkciókkal, mint például a gyógyszertárkereső. Ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy van igény a gyakorlati ügyintézést könnyítő, mindennapi élethelyzetekre reagáló szolgáltatásokra. Nemzetközi jógyakorlatokból pedig számos további inspiráció gyűjthető: egyes országokban a gyógyszerfelírás automatikusan igényelhető, illetve a rendszerek különböző figyelmeztetéseket küldenek a gyógyszeres ellátással kapcsolatban. 

Összekapcsolt digitális betegút 

A jelenlegi hazai működés viszont még alapvetően reaktív: a rendszer akkor ad információt, amikor a felhasználó belép és keres. A következő fejlődési lépcsőt olyan megoldások jelenthetik, amelyek már proaktívan is támogatják a felhasználót – például emlékeztetnek, ha elfogy a gyógyszer, figyelmeztetnek az esetleges kockázatokra, jelzik a szükséges következő lépéseket, vagy segítenek eligazodni a teljes ellátási folyamatban – függetlenül attól, hogy portál, mobilalkalmazást vagy telefonos csatorna. 

„A digitális egészségügyben az lenne a valódi hozzáadott érték, ha a beteg nemcsak hozzáférne az adataihoz, hanem könnyebben értené, mi következik belőlük. Ehhez a rendszernek idővel proaktívabbá kell válnia: jelezheti például, ha közeledik egy rendszeresen kiváltott gyógyszer felírásának ideje, figyelmeztethet a gyógyszerelési lista változásaira, vagy segíthet felkészülni egy utazásra a család aktuális gyógyszerigényei alapján. Ezek nem az orvosi döntéshozatalt váltják ki, hanem a kockázatok korai jelzését és a felhasználói bizonytalanság csökkentését szolgálják” – foglalta össze Remete Gergő.