Hogyan zárjuk le 2021-et? - Közelednek az évzárási és újévi munkaügyi feladatok

Mi a teendő 2021. december végéig?

Szabadság egyenlegek nyomon követése

Az ünnepi időszak közeledtével számos vállalat és cég tart „téli zárva-tartást”, ekkor indulnak a szabadságolások. Ilyenkor praktikus, ha időben ellenőrizzük, kinek mennyi napja maradt az év végi leállásra, kell-e egyéb munkaszervezési teendővel számolni. Mivel ez fókuszba kerül év végével, a munkavállalók is tudatosabban terveznek, számolnak, számos esetben lehet rábukkanni évközben rosszul adminisztrált szabadságnapokra.  Ezek korrekciója legkésőbb decemberben indokolt és javasolt, ezzel előkészítve a következő évre történő szabadságok átvitelét, és az ezzel kapcsolatos tervezéseket.

Fontos kiemelni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt. 2021. I. sz. tv.) alapján a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató adja ki (kivéve 7 napot), így a „bennragadó” szabadságok elsősorban munkáltató felelősségi körébe tartozik.

Átvihető szabadságok: hogyan csináljuk szabályosan?

Az Mt. 123.§ (1) pontja szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Azonban számos élethelyzet adódhat, ami miatt mégiscsak át kell vinni a következő évre a megmaradt szabadságot, ezek a következők:

- A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (Mt. 123 § (2))

- A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (Mt. 123. § (3)) Tipikusan ilyen lehet pl. a hosszabb távollét, a betegség, a szülési szabadság stb.

- Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (123. § (4)) Vagyis a december 31-én megkezdett szabadság átnyúlhat a következő év januárjának első 5 munkanapjára.

- A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. (123. § (6))

- Ez annyit jelent, hogy a két fél közös akaratán minősülő jognyilatkozatában rögzítheti, hogy a ki nem adott szabadságot az életkor szerint megállapított pótszabadság erejéig következő év december 31-ig adja ki a Munkáltató. Ennek komolyabb adminisztrációja is lehet akár, melyet a következő pontban mutatunk be részletesen.

Szabadságmegállapodások előkészítése, aláírása

Az Mt. 126. § 6. pontja szerinti megállapodást érdemes írásba foglalni, mely tartalmazza a felek adatait, valamint a munkavállaló oldalán megállapított, fennmaradó szabadságnapokat, illetve azt, hogy ebből hány nap minősül az életkor szerinti pótszabadságnak. Mivel ez az adminisztráció így év végén akár komolyabb terhet is jelenthet, érdemes már év közben folyamatosan vezetni a szabadság járandóságot alap-életkorszerinti-egyéb pótszabadságok bontásában, valamint folyamatosan egyeztetni a még ki nem adott szabadságnapok egyenlegét. Ezzel nagyban megkönnyítjük az év végi teendőket, akár nagyobb létszámú munkavállalói állomány esetén is.

Előrehozott decemberi bérfizetés munkaügyi teendői

Az ünnepek közeledtével sokan „előre hozzák” a decemberi bérfizetést, hogy a karácsonyi időszak előtt megoldják a kifizetéseket, mind a belső munkatársak téli szabadságai, mind a karácsonyi készülődés támogatása miatt. Ezért sok helyen a munkaügy/HR és bérszámfejtés novemberi feladatai „összecsúsznak” a decemberi bér-előkészítés feladataival, „még alig zártuk az egyiket, már elő kell készíteni a következőt”. Ezzel érdemes számolni a decemberi munkaszervezéskor, hogy minél gördülékenyebben menjen a megnövekedett terhelés melletti munkavégzés.

Cafeteria 2022:

A januári cafeteria nyilatkoztatás előkészítését érdemes már a megelőző év végére időzíteni. Mivel a januári nyilatkoztatási hajrában megnövekszik az amúgy is nagy terhelés az adminisztráción, érdemes a juttatásokat időben elkezdeni tervezni. Szerencsére számos juttatási elem adózása, költségvonzata látható, tervezhető ilyenkor, el lehet kezdeni a régi szabályzat felülvizsgálatát, illetőleg új szabályzat előkészítését. Meg lehet vizsgálni, hogy munkaadói terhek egy-egy típusú juttatásnál hogyan alakulnak, a munkavállalói igények mentén szeretnénk-e új elemet kínálni, azokra érdemes ilyenkor szerződést kötni a szolgáltatókkal. A különböző juttatási elemek adózásában, valamint a munkaadói terhek kalkulációjában érdemes szakértők segítségét kérni.

A kialakított juttatási elem mentén érdemes olyan belső szabályzatot is előkészíteni, ami tartalmazza a legtipikusabb élethelyzeteket, ami a juttatásra való jogosultságra vonatkozhat. Ilyen lehet például:

- Jár-e a juttatás, ha valaki tartósan távolléten van (pl. betegség miatt)?

- Hogyan számoljuk a juttatást, ha valaki év/hónap közben lép be, illetőleg lép ki? Szükséges-e arányosítani?

A szabályzat előkészítését követően el lehet kezdeni annak kommunikációját a szervezeten belül, meg lehet tervezni a munkavállalók nyilatkoztatását, akár külső nyilatkoztatási rendszer bevezetésével, akár belső, saját nyilatkozati ívvel. Ezek feldolgozása erőforrást igényel, és január 1-vel induló adóévvel első körben januárban már számfejtésre is kell kerüljenek ezek a juttatások, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni!

A 2022-es adóév indulásával kapcsolatos adózási feltételekről, teendőkről következő cikkünkből tájékozódhat.

Kellemes ünnepeket kívánnak a Grant Thornton Consulting Kft. munkatársai!