Horvátország jövőre teljesen aknamentessé válik
2025. 03. 31. 09:00
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
"Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk" - mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett, Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
"Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának" - mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki.
A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel - mint mondta - megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre
A vállalatok milliárdokat költenek mesterséges intelligenciára – de hol maradnak az eredmények?
A mesterséges intelligencia az évtized egyik legnagyobb befektetési trendjévé vált: a technológiai óriások soha nem látott összegeket fordítanak adatközpontokra, chipekre és a következő generációs AI-modellek fejlesztésére. A Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértői azt elemezték, hogy ezek a rekordméretű beruházások valóban képesek-e a vállalatok számára a várt termelékenységnövekedést és üzleti értéket biztosítani. A rekordösszegű beruházások tükrében ugyanis egyre több vállalat teszi fel ugyanazt a kérdést: valóban megtérülnek ezek a befektetések?
Az átlagnál drágább ingatlanokból többet adnak el, a prémium forgalma viszont nem nőtt
A hazai ingatlanpiacon idén visszafogott a kereslet, a forgalom pedig csökkent, az átlagnál drágább ingatlanok piaca azonban másképp alakul. A Duna House elemzése szerint az adásvételek száma éves összevetésben mintegy 7 százalékkal esett, a 100 millió forint feletti ingatlanoké viszont 18 százalékkal nőtt, és részesedésük 8-ról 10 százalék fölé emelkedett. A növekedés ugyanakkor nem a prémiumban keletkezik: a 300 millió forint feletti, valódi prémium ingatlanok forgalma nem bővült, a legdrágább kategóriában pedig csökkent.
Albérlet biztosítása: kinek a dolga megkötni?
A felvételi ponthatárok július 23-i kihirdetését követő hetekben ismét felpörög az albérletpiac: több ezer diák igyekszik majd számára kedvező feltételekkel albérletet találni új tanintézménye közelében. E feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, sok esetben csak a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy védte-e megfelelő biztosítás a bérleményt.
Mesterséges intelligenciával alakítják át az iskolai oktatást Kínában
Egyre szélesebb körben alkalmaznak mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszereket a kínai iskolákban, amelyek személyre szabott feladatok összeállításával, a tanulók teljesítményének elemzésével és a tanárok munkájának támogatásával segítik az oktatást - közölte kedden a kínai állami média.
Támogatja a cseh kormány a mobiltelefonok betiltását az iskolákban
Támogatja a mobiltelefonok és további elektronikus kommunikációs eszközök használatának betiltását az iskolákban a cseh kormány - közölte újságírókkal Andrej Babis a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón. A javaslatot a közelmúltban közösen terjesztette elő a parlementben Andrej Babis kormányfő és Robert Plaga oktatásügyi miniszter, így a kormány kedvező állásfoglalása várható volt. Robert Plaga szerint a kormány döntése egyhangú volt.
Romániai céget vásárol fel a Zeiss
Jóváhagyta a bukaresti versenytanács, hogy a német Zeiss felvásárolja az aradi székhelyű Edy Optic LTT SRL nevű céget - írja a profit.ro az intézmény közleménye lapján.
Erősödött a forint kedd reggelre
Erősödött a forint jegyzése kedd reggel a főbb devizákkal szemben hétfő estéhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Több mint 50 ezer négyzetméternyi modern logisztikai és irodaterülettel bővít Magyarországon a WLP
A logisztikai piacot jellemző országos túlkínálat ellenére a prémium lokációk továbbra is erős keresletet vonzanak, amire a Weerts Logistics Parks (WLP) új fejlesztései is bizonyítékul szolgálnak. A vállalat Ebesen átadta logisztikai csarnok- és irodakomplexumának második, 33 400 négyzetméteres ütemét, míg Vecsésen a közel 17 ezer négyzetméteres új logisztikai fejlesztés kivitelezése terveiknek megfelelően halad. A Debrecen térségében és a fővárosi repülőtéri régióban megvalósuló beruházások nemcsak a hazai logisztikai infrastruktúrát erősítik, hanem jelentős gazdaságélénkítő hatással is bírnak: a WLP tapasztalatai szerint egy 50 ezer négyzetméteres fejlesztés akár több, mint 300 új munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá, míg a teljes fejlesztési területek benépesülésével hosszabb távon több mint 1000 új állás jöhet létre.
Mérlegképes könyvelő képzés: érdemes-e belevágni?
A könyvelés olyan szakma, amire gazdasági helyzettől függetlenül mindig szükség van. Amíg léteznek vállalkozások, kellenek szakemberek, akik átlátják a számokat. Nem véletlen, hogy egyre többen fontolgatják a mérlegképes könyvelő képzés elvégzését, legyen szó pályakezdőkről vagy tapasztalt könyvelőkről, akik hivatalos képesítést szeretnének szerezni.
Csúcsforgalom jellemezte a használtautó-piacot az első félévben
A DataHouse ma közzétett előzetes adatai szerint a hazai használtautó-piacon 491 300 személygépkocsi cserélt gazdát 2026 első félévében. Ez az érték 5,8 százalékkal haladja meg a tavalyi első félév volumenét, amely az eddigi rekordot jelentette. A JóAutók.hu várakozása szerint komoly esély van arra, hogy éves szinten megdől a használtautó-piac forgalmának tavaly elért közel 922 ezres csúcsa is.
Megkezdte a magyar fogyasztók kompenzálását a Temu
Összesen legalább 882 millió forintot fizet vissza a magyar vásárlóknak a Temu online piactér európai üzemeltetője – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) április végén lezárt eljárásának eredményeként. A cég 2000 forint pénzbeli kompenzációt fizet minden magyar fogyasztónak, akik 2023. novembere és 2024. szeptembere között vásároltak a Temu weboldalon vagy az applikációban. Az érintett fogyasztók ezekben a napokban emailben kapnak értesítést. Emellett a Temu üzemeltetője a kötelezően előírt fogyasztói kompenzáció mellett kiszabott 437 millió forintos bírságot már befizette a magyar központi költségvetésbe.
Jönnek az egyetemi ponthatárok: hol a legkönnyebb, és hol a legnehezebb kiadó lakást találni?
Idén július 23-án teszik közzé a felvételi ponthatárokat, ami után minden évben előtérbe kerül a kérdés, hol lehet még időben jó albérletet találni. A kollégiumi férőhelyek száma ugyanis a legtöbb egyetemvárosban közel sem elegendő, ezért a frissen felvételt nyert hallgatók egy része a kiadó lakások piacán találja meg új otthonát. A zenga.hu elemzése megvizsgálta, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
Nem a pénz hiányzik a régió sportjából, hanem az üzleti modell
A közép- és kelet-európai sportpiac előtt továbbra is jelentős növekedési lehetőségek állnak, de az áttöréshez a régiónak túl kell lépnie az állami finanszírozásra épülő működési modellen. A PwC első, kilenc országra kiterjedő CEE Sports Survey kutatása szerint a sportvezetők évi 6,6%-os piaci növekedést várnak a következő 3-5 évben, miközben a női sport, a digitális bevételi források és a szurkolói elköteleződés területén is jelentős tartalékok azonosíthatók. A 120 sportvezető és 650 szurkoló bevonásával készült felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a régió hosszú távú versenyképességének kulcsa a professzionálisabb menedzsment, az átláthatóbb működés és a sportlétesítmények hatékonyabb hasznosítása lehet.
