Horvátország jövőre teljesen aknamentessé válik
2025. 03. 31. 09:00
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
"Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk" - mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett, Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
"Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának" - mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki.
A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel - mint mondta - megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre
Húsvéthétfőn lecsap a hidegfront Magyarországra
Húsvéthétfőn erős széllel hidegfront érkezik és lehűlés kezdődik, a hőmérséklet csúcsértéke a hét közepén már csak 10 és 15 Celsius-fok között alakul, és visszatérnek a hajnali fagyok. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz, a hét végén pedig megnő a csapadék esélye is - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Már minden huszadik azonnali fizetés a qvik rendszerén keresztül fut
Száz forintból négy már valamilyen qvik fizetésen keresztül kerül a számlánkra az azonnali fizetési rendszeren belül – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt év elején – teszi hozzá – a fizetési kérelem, a negyedik negyedévben a QR-kódos fizetés robbant, ami azt bizonyítja, hogy a qvik végérvényesen kilépett a kísérleti fázisból, és a hazai fizetési rendszer érdemi részévé vált.
Ittas vezetés esetén a biztosítás is elvész
Ha egy ittas sofőr balesetet okoz, nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a biztosítási fedezetet is - hívta fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő portál vasárnap az MTI-nek küldött közleményében, utalva arra, hogy tavaly a húsvéti ünnepek alatt a rendőrség által ellenőrzött járművezetők közül 450 vezetett ittasan, 258 sofőr ellen büntetőeljárás is indult az alkoholszint mértéke miatt.
DeFi DAO-k átalakulásban: válságkezelés, tokenomika és a decentralizáció valódi próbája Bevezető
A decentralizált pénzügyek (DeFi) világa újabb fordulóponthoz érkezett: a legnagyobb DAO-k egyszerre próbálják kezelni a biztonsági kockázatokat, finomhangolni irányítási modelljeiket, és alkalmazkodni a gyorsan változó piaci környezethez. Az elmúlt hét eseményei azt mutatják, hogy a decentralizáció eszméje mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, a fenntarthatóság és a valós piaci működőképesség is.
Érzékelhető az AI-használat üzleti haszna, viszont a cégek fele még mindig lemaradásban van
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat - derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat vizsgáló kutatásából.
Stabilcoin-átrendeződés 2026-ban: 315 milliárd dolláron a piac, miközben az USDC egyre közelebb ér az USDT-hez
A stablecoin-piac 2026 első negyedévében új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a teljes kriptoszektor összességében inkább visszahúzódó képet mutatott. A felszínen ez egyszerű növekedési sztorinak tűnhet, a számok mögött azonban jóval izgalmasabb folyamat rajzolódik ki: az USDC látványosan zárkózik fel, míg az USDT dominanciája már nem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
1,4 millió SOL ömlött a tőzsdékre: fokozódhat az eladói nyomás a Solana piacán
Az elmúlt 72 órában mintegy 1,4 millió darab Solana (SOL) érkezett kriptotőzsdékre, ami hozzávetőleg 110 millió dollárnyi tokenmozgást jelent. A láncon belüli adatok és a technikai kép együtt arra utalnak, hogy a piac rövid távon fokozott nyomás alá kerülhet, miközben a SOL árfolyama kulcsfontosságú támaszszintek közelében mozog.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
