Horvátország jövőre teljesen aknamentessé válik
2025. 03. 31. 09:00
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
"Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk" - mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett, Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
"Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának" - mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki.
A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel - mint mondta - megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre
Megkezdődtek az újabb szociális tüntetések a francia városokban
Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett szombat délután megkezdődtek a francia nagyvárosokban a szakszervezetek által a megélhetési gondok elleni tiltakozásul harmadik alkalommal szervezett szociális megmozdulások, amelyekhez csatlakoztak az egykori sárgamellényesek és a közoktatás javítását követelő diákok is.
Növekszik az MTA és a kutatóhálózat támogatása
Az ideihez képest mintegy 6,6 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat jövőre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hálózat támogatása pedig mintegy 6,3 milliárd forinttal nő a 2027-es központi költségvetés tervezete szerint.
Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal nőnek
Az egészségügy ismét megkapja a méltó figyelmet és költségvetési forrásokat, az ágazat kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek – olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Tovább javul a munkából élők vásárlóereje
A bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset - a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására - 6,3 százalékkal emelkedik, így a munkából élők vásárlóereje tovább javul - olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Önköltségi ár alatt a hazai sertés- és tejtermelők
Súlyos piaci nyomás alatt áll a hazai állattenyésztés: a sertés- és a tejágazatban dolgozó termelők jelentős része jelenleg az önköltségi árak alatt kénytelenek értékesíteni, így minden megtermelt kilogramm alapanyag veszteséget generál a gazdaságok számára.
Készpénzként kezeltetné a stabilcoinokat a Circle: új szabályokat kér az SEC-től
A Circle azt szeretné elérni, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet a megfelelő feltételeket teljesítő fizetési stabilcoinokat készpénzként kezelje a tervezett kriptós tőkebevonási szabályokban. Az USDC kibocsátója emellett eltörölné a brókercégek ilyen eszközeire alkalmazható 2 százalékos tőkeszámítási levonást.
Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, egy jól kitalált karbonárazás 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.
5 kriptovaluta amelyik az árral szemben is emelkedni tud
A Stacks közel 8 százalékos emelkedéssel vezeti az elmúlt 24 óra kriptopiaci toplistáját, miközben az Ondo és az Aave mögött több százmillió dolláros napi kereskedés áll. A zöld számok azonban eltérő történeteket takarnak: új pénzügyi termékeket, tokenvásárlási programot, adatvédelmi fejlesztéseket és egy biztonsági incidens utáni lehetséges megkönnyebbülést.
Lassult a magyar gazdaság a harmadik negyedévben
Ma reggel tette közzé a KSH az idei harmadik negyedéves GDP adatra vonatkozó gyorsbecslését. Ezek szerint a bruttó hazai termék volumene az időszakban 1,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, ami lassulást jelent a megelőző negyedév 1,7 százalékos éves növekedése után. Az adat kisebb negatív meglepetést hozott, az Erste várakozása 1,7 százalék, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék volt - olvasható az ERSTE elemzői anyagában.
Itt az újabb bizonyíték, hogy fékeződik a lakásárak emelkedése – Mit hoznak a kormány lépései?
A harmadik negyedévben országosan már csak 0,5 százalékkal nőttek a lakásárak, a vidéki városokban pedig csökkenést mért a jegybank. Az év végi forgalmat a támogatott hitelek feltételeinek változása élénkítheti, miközben a megfizethetőség és a bővülő kínálat is egyre nagyobb szerepet kaphat a vásárlói döntésekben.
Jelentős piaci kihívások mellett is fejlődni tudott az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport: közel 240 milliárd forintos árbevételt produkált az UBM
Az UBM Holding Nyrt. pénteki közgyűlésén a részvényesek elfogadták a társaság éves beszámolóit: hazánk piacvezető takarmánygyártó, és egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedő cégcsoportja a 2025. július 1-től 2026. június 30-ig tartó üzleti évét 237,3 milliárd forintos konszolidált árbevétellel zárta, amely nagyságrendileg megegyezik az előző üzleti évben elért rekordszintű, 239,9 milliárd forintos forgalommal.
Négy hét múlva Black Friday – a GVH idén is praktikus tanácsokkal segíti a fogyasztókat
Közeledik a Black Friday napja, az azt megelőző hónapban pedig a legtöbb webáruház már „megelőlegezi” a kedvezményeket a vásárlóknak. Azonban pont az ilyen kedvezményes időszakokban érdemes különösen résen lenni. A hihetetlennek tűnő ajánlatok, a szemkápráztató akciók és a jól csengő reklámszlogenek között könnyen bújhatnak meg olyan megtévesztések, melyek többletköltségeket okozhatnak, vagy beárnyékolhatják a karácsonyi készülődést. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén is praktikus tanácsokkal támogatja a fogyasztókat a körültekintő vásárlásban és a megtévesztések elkerülésében.
Egyszerre fékezett és gyorsított a magyar lakáspiac – Mi történik?
Tavaly mintegy 150 ezer lakáspiaci tranzakció történt Magyarországon, ami közel 15 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál – derül ki az Eurostat adataiból. Ezzel jelentősen lassult a bővülés a 2024-es 25%-ról, viszont utoljára 2021-ben cserélt gazdát több lakás a magyar piacon. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a kormány napokban bejelentett lakáspiaci intézkedései fogják meghatározni a következő hónapok-évek tendenciáit.
