Időskorúak járadéka 2023 - Akinek nincs nyugdíja, az járadékot kap - de mennyit?

Időskorúak járadéka 2023-ban is:

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.

Ki állapítja meg az időskorúak járadékát?

A kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.

Ki jogosult az időskorúak járadékára?

Az a személy, aki

- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 27.145,- forintot,

- egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg a 31.925,- forintot,

- egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg a 43.100,- forintot.

Az időskorúak járadékának összege 2022-ben:

Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik

- nem egyedülálló személy esetén 27.145,- forint,

- az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 31.925,- forint,

- az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén 43.100,- forint.

(Az időskorúak járadékának 2023 évi összege egyelőre még nem ismert.)

A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.  Ha az ellátásnak a különbözeti összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

Mely esetben nem állapítható meg a járadék?

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy:

- előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,

- a szabad mozgás vagy tartózkodás jogával élő személy és az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

-    az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza. Az időskorúak járadékára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.

Hol található az időskorúak járadékának igénylésére szolgáló kérelem formanyomtatványa?

Az ellátás igényléséhez rendszeresített formanyomtatvány a kormányzati portálokon (http://kormány.hu valamint a http://csaladitudakozo.kormany.hu oldalakon), továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjain kerültek közzétételre.

A nyomtatvány papír alapon elérhető valamennyi járási hivatalnál, kormányablaknál és polgármesteri hivatalnál.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?

Az időskorúak járadéka iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Az a személy, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, s szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és jövedelmi helyzete miatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem képes, a lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását.

Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra?

Szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, pl. a nyugdíjas személy, az időskorúak járadékában, rendszeres ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részelő személy is.

Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére?

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint szolidaritási alapon sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében köteles havonta 8.000,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság?

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,

-akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft)

- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs

Települési támogatás

A képviselő-testület a Szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt.

Milyen támogatás nyújtására van lehetőség?

- a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

- a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

- a gyógyszerkiadások viseléséhez,

- a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

A képviselő-testület egyéb települési támogatási formákat is megállapíthat.

A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást?

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláz-tatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

forrás: EMMI