Ilyen volt az idei dinnyeszezon
2024. 11. 28. 15:30
Az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére átlagosnak ítélik meg az idei dinnyeszezont a hazai termelők, bár a belföldi eladások nem erősödtek, bővülésre a meghatározó exportpiacokon van lehetőség - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportja, illetve a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete az MTI-vel csütörtökön.
Az elemzésük szerint idén az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon.
Július közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők.
Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget.
Az előzetes adatok alapján 10-15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban, a sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a termőterület növekedése, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be.
A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete. A többlet termésre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével - főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel - növelhető a jelenleg évi 10 kilogramm körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.
Kedvező, hogy a magyar dinnye iránt élénkült a kereslet Németországban, Lengyelországban és Csehországban is.
Ennek oka, hogy
a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.
Megjegyezték: a dinnye piaca is koncentrálódik, így a sikeres értékesítés egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. Megoldást kell találni a munkaerőhiányra is.
A termelőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt - figyelmeztetnek a szakértők.
Tartalékból élni: a fiataloknál nagy a szórás, meddig elég a félretett pénz
A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.
Ráfizetés is lehet a korlátlan mobilnet
Egyre többen használnak korlátlan mobilszolgáltatásokat kínáló tarifacsomagot, de az érintett fogyasztók mintegy felének valamilyen fix adatkeretes előfizetés is elég lenne - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya. A 2025-ben, több mint 1000 fő bevonásával készült online kutatás szerint a lakossági számlás mobilelőfizetők mintegy fele korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilnetet használ, sokan azonban nem mérik fel, valóban szükségük van-e limit nélküli adatcsomagra - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Munkaerő-kölcsönzés 2026-ban: ami megmenti a céget, az el is buktathatja
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
Ennyi volt a bruttó átlagkereset novemberben
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Adventi ellenőrzések: tízből egy vállalkozás hibázott
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai tavaly decemberben mintegy 6 ezer kiemelt ellenőrzést végeztek az adventi vásárokon, piacokon, fenyőfaárusoknál, nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve vendéglátóhelyeken. A vizsgálatok során minden tízediknél találtak valamilyen szabálytalanságot - jelentette be pénteken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Csalók élnek vissza a Magyar Vöröskereszt nevével
A Magyar Vöröskereszt úgy értesült, hogy ismeretlen személyek jogtalanul használják a szervezet nevét. A csalók telefonon keresztül kérnek pénzbeli adományt a hívott féltől, miközben a Magyar Vöröskeresztre hivatkoznak - közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
Csökken a foglalkoztatás, fogy a népesség
2025. decemberben 4 millió 624 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 2021 május óta nem látott alacsony érték. Egy hónap alatt 14 ezer fővel, míg egy év alatt 55 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma. A háromhavi adatok alapján sem javult a kép: 2025. október-december között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, ami 2021 közepén látott alacsony szint.
A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k
A kkv szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
Emelkedtek az európai részvények Trump visszakozásának hírére, kiugró hangulatban volt a KKE-régió
Nagyot emelkedtek az európai részvények, miután Trump visszakozott Grönland ügyében, elutasítva a katonai fellépést és a vámok bevezetését az európai országokra. Ez azután történt, hogy Trump egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral és elmondása szerint kezd a megegyezés körvonalazódni, amely egy korábbi, 1951-es egyezményre épülne Dánia és az Egyesült Államok között. A Stoxx 600 egy százalékkal ugrott feljebb, ezen belül a német DAX 1,2, a francia CAC 40 pedig egy százalékkal emelkedett.
Kik laktak új építésű bérlakásokban 2025-ben?
Bár a lakbérek növekedése 2025-ben lelassult, a bérleti díjak továbbra is magasak, különösen az új, vagy újszerű lakások esetén. A Flatco, a legnagyobb hazai lakóingatlan hasznosító társaság, 650 saját bérlője között végzett felmérést, hogy megtudja, kik és miért döntenek az új építésű bérlakások mellett?
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az EU támogatását
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni - jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón.
A kvantumtechnológiai piac 2035-re megközelítheti a 97 milliárd dolláros éves globális bevételt
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat. A ma még kevesek által értett, szűk terület gazdasági súlya gyorsabban nő, mint a legtöbb szektoré. A globális befektetések már most milliárdokat mozgatnak, miközben a kvantumhoz értő szakemberek iránti kereslet messze meghaladja a kínálatot. 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre.
